2024.03.03. 14:18
Menekültek befogadása miatt aggódtak harminc éve Nyugat-Nógrádban
Hét önkormányzat fogott össze Rétság térségében, hogy végre megvalósulhasson a vezetékes földgázhálózat régóta várt kiépítése, míg Balassagyarmaton a Rákóczi iskola jövője, illetve egy menekülttábor létesítése miatt aggódtak. Ezek voltak az érdekesebb hírek harminc esztendeje Nyugat-Nógrádban, február utolsó hetében.
1820261090
Forrás: Shutterstock
Fotó: Ajdin Kamber
Az évezred legnagyobb helyi beruházását eszközölték
Miközben Nagyoroszi környékén még javában zajlott a nyersolaj-szivárgás kárelhárítása, Szegner László, Nőtincs polgármestere jó hírekről számolt be a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain, 1994 februárjának végén. A délnyugat-nógrádi tájegységen ugyanis hét önkormányzat, Nőtincs mellett Alsópetény, Berkenye, Felsőpetény, Keszeg, Ősagárd és Szendehely közösen indította el a földgáz-projektet, amelyet méltán neveztek az évezred legnagyobb helyi beruházásának.
Szegner László kifejtette, összesen 32 kivitelező jelentkezett a gerincvezeték kiépítésére, és nem az ajánlatok olcsóságát vették figyelembe, hanem a megfelelő garanciák estek nagyobb súllyal a latba, végül a kellő biztosítékokkal és háttér-infrastruktúrával rendelkező Fővárosi Gázművekre esett a választás.
A márciusban induló kivitelezés bruttó 178 millió forintba került, aminek nagy részét központi támogatásból teremtették elő a települések, a saját hányad pedig a később majd az állam által visszafizetendő általános forgalmi adóból tevődött össze.
Az ígéretek szerint a gerincvezeték legkésőbb 1994 októberére kiépül, így a rendszerre rákötő háztartások mintegy harmadában már innen biztosíthatják a meleget a következő fűtési szezonban.
Felerősödött az illegális határátlépési kísérletek száma
Balassagyarmaton két ügy is élénken foglalkoztatta a közvéleményt. Az egyik az idegenrendészeti központ létrehozása volt. Ebben az időszakban felettébb felerősödött az illegális határátlépési kísérletek száma, és az Ipoly mentén sorra fogtak el a határőrök különböző migráns csoportokat, főleg románokat és délszlávokat. A személyeket azonban a velük szemben lefolytatott eljárás alatt valahol el kellett helyezni. Első körben Dejtár merült fel lehetséges fogadópontként, ám ott ez az elképzelés a lakosság hatalmas ellenállásába ütközött. Póder Pál ezredes, a Balassagyarmati Határőr-igazgatóság vezetője egyértelműen kijelentette, ez nem kívánságműsor, mert egy 1993-ban megalkotott törvény is kötelezi a menekültek biztonságos fogadására a szervezetüket.
Kérdéses volt az iskola jövője
Hasonlóképpen izgatta az embereket az Ipoly-parti városban a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola sorsa. A katolikus egyház visszaigényelte az intézmény Szabó Lőrinc utcai épületét, amit a gyerekeknek hamarosan el kell hagynia. A képviselő-testületben is vita bontakozott ki a jövőt illetően, de pont nem került a téma végére. Felmerült egy vadonatúj iskola építése (végül ez lett a megoldás), vagy az az eshetőség, hogy a rákóczis diákokat összeköltöztetik az Ifjúsági úti iskola tanulóival, ám ez utóbbi variációhoz azon a létesítményen komolyabb fejlesztéseket kellene elvégezni. A városatyák ekkor még elnapolták a végleges döntést.
