Ítéletidő

A hétvégi „ítéletidő” nem csak a ház körül okozott károkat, én is megsérültem a viharban. A szombati felhőszakadás éppen akkor érkezett, amikor hazaértem a bevásárlásból, így, amíg az autóból berohantam a házba, bőrig áztam. A lezúduló csapadék nem vonult el nyomtalanul, a környező dombokról, az erdőből magával sodorta a homokot, ágakat, fakérget és gallyakat is. Az út melletti árok nem győzte nyelni a vizet, így az úton, a járdán, a kocsibeállón is hömpölygött a sáros lé. Volt mit takarítani miután levonult az ár. Mire elsepertem a hordalékot és a vízelvezető árokból kilapátoltam azt, jó nagy hólyagot tört a kezemre a lapát nyele...