Sosem látott részleteket mutat meg a technika az ipolytarnóci nyomokon

Mint írták, az Ősvilági Pompeji páratlan földtani örökségének tudományos kutatása 1836-ban kezdődött el. A lelőhelyen a gerinces ősállatoknak a nyomait 1900 óta térképezik fel. A BNPI egyik projektjének részét képező legújabb kutatások Kordos Lászlóék 2015-ben elkezdett, 3D lézerszkennelést is alkalmazó reambulációját folytatták.

A Historical Biology szakmai folyóirat már meg is jelentette az eredményeket a Nagyméretű, ötujjú végtagú ragadozó lábnyomok az ipolytarnóci korai miocén fosszilis lelőhelyről: 3D adatbemutatás és ichnotaxonómiai revízió címmel. Ennek a kutatását dr. Botfalvai Gábor őslénytanásznak az irányítása alatt végezték a szakemberek.

A BNPI hangsúlyozta, hogy az ipolytarnóci őslábnyomok 3D szkennelésének van egy fontos pozitív hozadéka: további vizsgálatoknak vethetők alá a szabadon hozzáférhetővé tett 3D modellek digitális változatai, amik itt elérhetőek.

Ezen modellek világhálós publikálásával lehetővé válik majd az ipolytarnóci lábnyomok részletes vizsgálata a világ bármely pontjáról. A pandémia és az egyéb utazási korlátozások ezentúl már nem hátráltathatják a múlt megismerését, amelynek a nagy része még feltáratlan.

A Novohrad-Nógrád Geopark őslénytani központjában a legújabb tudományos felfedezések ásatási helyszíneit a geológiai tanösvényi szakavatott túravezetéseken is megismerhetik az érdeklődők.