Karancslapujtőn gyűjtötték a búzát a nógrádi gazdák

Az egymás után érkező autók után egy lovas szekér is odahajtott csütörtök délután a karancslapujtői Nagyparkban felállított mázsáló mérleghez. Lóerőtől függetlenül minden járművel egy-egy környékbeli gazda érkezett azért, hogy leadja az általa learatott, bezsákolt és jótékonysági célra felajánlott búzát. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyarok Kenyere Alapítvány együttműködésében megvalósuló Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programhoz kapcsolódva immár negyedik alkalommal rendezték meg a megyei búzagyűjtő napot és aratófesztivált.

Az ünnepségen elsőként Baksa Sándor, Karancslapujtő polgármestere köszöntőjében felidézte: az idei már a negyedik alkalom, amikor a település adhat otthont ennek az eseménynek. A falu első embere azt is hangsúlyozta, hogy a gabonát nagyon megbecsülték régen, és véleménye szerint a közeljövőben a kenyérnekvaló értéke újra meg fog nőni.

Ezután Krizsán Zoltán, Karancslapujtő plébánosa az összegyűjtött gabonára, az idei termésre, és a gazdák munkájára kérte az Úr áldását.

Varga Mihály, a Magosz Nógrád megyei elnöke a megyét érintő adatokról számolt be az egybegyűlteknek. Úgy fogalmazott: a Dunától keletre oly mértékű az aszály, hogy veszélyben vannak azok a területek, amelyeken az állatok részére termesztenek takarmányt.

– Ugyan az aratásnak még nincs vége, de az előreláthatólag a megyénkben 20 és 80 mázsa között mozog majd a gabonatermés – fejtette ki Varga Mihály, aki rámutatott, hogy a repce megyei átlaga 1,2 tonna körül fog alakulni, amely jócskán alulmúlja a korábbi eredményeket. Ugyanakkor az őszi árpából jó termést tudtak betakarítani a gazdák. A MAGOSZ megyei elnöke aláhúzta: sokan mondják, hogy a kevesebb termésmennyiséget majd az emelkedő gabonaárak kompenzálják.

– Ma Magyarországon a gabonaárak igen változóak, 125 ezer és 140 ezer forintos tonnánkénti árról tudunk beszámolni. Az őszi árpa tonnájáért például 110-120 ezer forintot fizetnek a felvásárlók – hangsúlyozta Varga Mihály, akinek véleménye szerint a 15 millió búzaszem napjainkban már nem csak hazánkban, hanem az egész világon jelzi a magyarság összetartozását.

Hozzátette: Nógrádban az előző évek bősége után kicsit szűkösebbre sikerült az év, éppen ezért nagyrabecsülését fejezte ki a gazdáknak, akik ennek ellenére is ajándékoznak búzájukból.

Csáki Balázs, a NAK Nógrád megyei vezetője elmondta: a gazdák évről évre tanúbizonyságot tesznek nemességükről e szimbolikus cselekedettel.

– A felajánlott gabonát el is adhatnák, de ehelyett összegyűjtik és odaadják a rászorulóknak. Büszke vagyok rájuk, és azt hiszem, hogy ez lesz a megmaradás útja is – hangsúlyozta Csáki Balázs.

Ezt követően Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke szintén méltatta a gazdák önzetlenségét és munkáját, majd a rendezvényt kulturális program zárta. Az esemény végéig 25 gazda ajánlott fel gabonát, a zsákok összesen több mint 23 mázsát nyomtak a mérlegelésnél. Szűkebb hazánk mezőgazdasági szakemberei még augusztusban is leadhatják adományukat három nógrádi településen – Érsekvadkerten, Szécsényben és Palotáson – működő mezőgazdasági cégnél. A búzát a korábbi évekhez hasonlóan a szécsényi malomban őrlik lisztté, amit ismét a Nórád Megyei Gyermekvédelmi Intézet fiataljai részére ajánlanak majd fel.

Különleges közösségépítő erővel bír a program

Az eseményen Horváth Vivien, a Magyarok Kenyere Program projektvezetője elmondta: a kezdeményezés célja, hogy kifejezze a magyarság összetartozását.

– A 15 millió búzaszem a világon élő magyarságot, míg a kenyér az élet szimbolizálja. A 2011-ben útjára indult gazdaösszefogás mára a legszélesebb tömegeket megmozgató karitatív kezdeményezéssé nőtte ki magát, amely az anyaországban, a külhonban és a diaszpórában élő magyarságot is aktívan tartja össze. A program már több mint a gyűjtés és adományozás. Nem csupán segélyt kínál az embereknek, de esélyt is, amit a Kárpátaljának küldött vetőmagadományok jelképeznek. A Magyarok Kenyere program napjainkban már a szakmai és gazdasági együttműködések, a tudás és az információáramlás közvetítője is. Lényegében a világ magyarságának ünnepévé vált, hiszen egy különleges közösségépítő ereje van – hangsúlyozta Horváth Vivien, aki rámutatott, hogy a Nógrád megyei gazdák is évről évre csatlakoznak az összefogáshoz, tavaly mintegy 8,5 tonna gabonát gyűjtöttek össze a helyi közösségek számára.