Hevesben felbukkant a mérgező medvetalp, de vajon Nógrádban is tartanunk kell tőle?

A Nógrád Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint hazánkban a közönséges medvetalp egy honos faj, amely 60–200 centiméter magasra nő, a levelek hossza nem haladja meg a 60 centimétert, az ernyővirágzata pedig 20 centiméter átmérőjű. Ezzel szemben a kaukázusi és a Szosznovszkij-medvetalp magassága 3–5 méter, leveleik akár a 3 méter hosszúságot, a virág átmérője pedig a 80 centimétert is elérheti. 

– Az említett invazív fajok részeinek magas a furokumarin­tartalma. Ennek következményeként, ha a szárban található nedv vagy a növényi szőrök közvetlenül a bőrfelülettel érintkeznek, az UV-fény hatására égési sérülést okoznak. Éppen emiatt a szóban forgó mérgező növényfajok egyedeit csak teljes testet borító védőöltözetben szabad megközelíteni, illetve eltávolítani. Védekezés terén a mechanikai módszerek jelenthetnek megoldást, így például a fiatal tövek földből kifordítása gyökerestől, míg az idősebbek esetében a gyökerek – ásónyom mélységű – visszavágása jöhet számításba.

Emellett gyomirtó készítmények körültekintő használata is szükségessé válhat. Az invazív fajok „kifárasztása” több évig is eltarthat, és a mentesített helyszínek utóellenőrzése is szükséges – közölte a kormányhivatal, hangsúlyozva: az általánosan elterjedt és honos közönséges medvetalp érintése nem okoz sérülést. A mérgező invazív növények megyei jelenlétéről eddig nem érkezett bejelentés a megyei kormányhivatalhoz, illetve annak Növény- és Talajvédelmi Osztályának növényvédelmi felügyelői sem találtak még egyedeket terepi jelenlétük során. 

Amennyiben azonban valaki mégis az említett invazív fajokkal találkozik szűkebb hazánkban, azt a kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályának és a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságának is jelezheti. Ilyen esetben a kormányhivatal invazív hatósági jogkörében eljárva, állami vagy közérdekű védekezés keretében mentesíti vagy mentesítteti az érintett ingatlant. 

Dr. Magyari Ildikó bőrgyógyász elmondta: eddig senki sem fordult hozzá a medvetalp érintése utáni, a napsugárzás hatására kialakult sérülésekkel. – Fontos kiemelni, hogy több hólyaghúzó hatású gyommal is találkozhatnak a kirándulók vagy a kerttulajdonosok. A környezetünkben minket érő hatásokat, úgymint a kullancsok és a gyomnövények jelenlétét, illetve az erős UV-sugárzást nem szabad egymástól elkülöníteni, mind a három ellen egyaránt védekezni kell – hangsúlyozta dr. Magyari Ildikó. 

Hosszú ideig viselte a nyomokat - Barczi László tavaly osztotta meg olvasóinkkal annak a kirándulásnak a történetét, amely során „érintőlegesen” találkozott a növénnyel. Ennek hatását pedig a bőrén is tapasztalta égő és viszkető hólyagok formájában, amelyek a napsugárzás hatására alakultak ki. Közel egy év elteltével ismét felkerestük a tari lakost, aki elmondta: a sebek hosszú ideig láthatók voltak, de most már nincs nyoma a hegeknek. Barczi László azt javasolta azoknak, akik hozzáérnek a mérgező növényhez, hogy a sérülés méretétől, súlyosságától, helyétől függően forduljanak mihamarabb orvoshoz. Haladéktalanul orvosi segítséget kell kérni, ha a szembe kerül a növény, hiszen az akár vakságot is okozhat. Emellett a legjobb védekezés a megelőzés, így a kirándulók mindenképp zárt ruházatban induljanak túrázni.