Évforduló

2022.06.04. 15:30

A trianoni békediktátum aláírására emlékeztek Nógrád megyében

Megyeszerte tartottak koszorúzásokat az emlékhelyeken a trianoni békeszerződés százkettedik évfordulója alkalmából.

Gerhát Karina, Gulyás Edina

Forrás: NMH | Fotó: Hüvösi Csaba

A békediktátum aláírásának évfordulójára emlékeztek a megyeszékhelyen

A trianoni békeszerződés százkettedik évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak szombaton, a megyeszékhely Országzászló Emlékhelyénél. Ezen alkalomból dr. Huszár Máté, a város alpolgármestere mondott beszédet.

– „Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.” Ez a megállapítás Gróf Apponyi Alberttől, az első világháború után Párizsban tárgyaló magyar delegáció vezetőjétől hangzott el. Úgy gondolom, hogy ezek a sorok mindent elárulnak az 1920. június 4-én aláírt békediktátumról és annak következményeiről – kezdte gondolatait dr. Huszár Máté.

Hozzátette: végeredményben a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe. Így mintegy 3,2 millió lakos, a magyarság harmada került az új határokon túlra, felük összefüggő tömbben, a határok mentén. Az elképesztő kihívást jelentő társadalmi és politikai változások mellett, munkahelyek szűntek meg, családok, szerelmek, barátságok szakadtak szét az átrajzolt térkép eredményeként. Az első világháborút lezáró békekonferencia az önrendelkezési jogot és az anyaországnál maradt települések gazdasági érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyva, Somoskőt és Somoskőújfalut – sok száz társukkal együtt – Csehszlovákiának ítélte. A határmegállapítási bizottság javaslatára, a népszövetségi döntés alapján azonban ezt a két községet 1924. február 15-én visszacsatolták Magyarországhoz. Az Országgyűlés 2017 decemberében a két településnek Hazatért falu címet adományozott.

Az Országzászló Emlékhelynél tartottak koszorúzást a megyeszékhelyen | Fotó: Hegedűs Márk

– A következő sorokat Móricz Zsigmond vetette papírra: „A magyarság a történelem folyamán öt krisztusi sebet kapott: Muhi, Mohács, Kismajtény, Világos és Trianon. Ez az öt seb nem a kiválasztottság isteni szimbóluma volt, hanem valóságos öt halálos szúrás, mindenik elég arra, hogy egy faj elvérezzen bele, hacsak az életereje nem oly roppant szívós, hogy kiheverje. A magyarság idegen erők játékának lett áldozatává, s a maga erejéből heverte ki, amint békén hagyták ezek az idegen erők”. A trianoni béke igazságtalan és megalázó volt, a békeszerződés pedig elhibázott és rossz – emelte ki dr. Huszár Máté.

Kifejtette továbbá: a jó béke a konfliktuskezelés eszköze lehet, az a célja, hogy megoldjon problémákat. Azonban Trianon nem megoldott, hanem új és az addiginál még nagyobb jelentőségű konfliktusokat hordott, hordozott magában. A békediktátum örökségén nem lehet túllépni, de kötelességünk továbblépni. 

– Nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfelejtsük, ami történt, de azt sem, hogy Trianon gúzsba kösse a cselekvést, megbénítsa a közös gondolkodást! Nem tehetjük meg, hogy átadjuk magunkat a nemzeti önsajnálatnak, mert azzal lemondanánk arról, hogy itt és most tegyünk valamit azokért, akiknek életét még ma is ez a nyomasztó hagyaték határozza meg. Emlékezni tehát nem csak a múlt miatt kötelességünk, hanem a ma élők és a következő generációk miatt is. A Kárpát-medencében, amely közös örökségünk, itt összpontosul nemzeti közösségünk ereje. Itt épültek és épülhetnek újra a majd egy évszázaddal ezelőtt elveszett kapcsolatok. A nemzeti összetartozás napján köszönetet kell mondani mindazoknak, akik 102 esztendeje a maguk lehetőségeivel és eszközeivel éltetik, erősítik a magyarság együvé tartozását. Hiszen az elcsatolt területeken élő magyarok is szerves részei az egységes nemzetnek, amelynek határokon átívelő összetartozás tudata példaértékű mindannyiunk és az egész világ számára. Mindig emlékeznünk kell arra, hogy csak szabad emberek tudnak tartós szövetséget kötni egymással! Olyanok, akik tisztában vannak azzal, kik ők, van önbecsülésük, ezért másoknak is megadják a tiszteletet, akik tudják, mivel tartoznak önmaguknak és egymásnak, ki tudnak állni egymásért és önmagukért is. A Trianon okozta traumát nem elfelejtenünk kell, hanem a nemzeti összetartozás napjaként megélni! – zárta gondolatait dr. Huszár Máté.

Ezen szavak elhangzása után a budapesti Szép Ernő Színház emlékműsorát tekinthették meg a jelenlévők, amelyben Dóka Andrea és Szinovál Gyula színművészek, valamint Kósa Zsolt énekes, előadóművész működött közre. A megemlékezés koszorúzással zárult.

Bátonyterenyén is megemlékeztek a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójáról

– 1920. június 4-én délután megkondultak a magyarországi harangok, félárbócra engedték az országban a nemzeti zászlókat. Párizs mellett, Trianonban több nemzedék életére, és egész Európa számára is végzetes következményekkel kihirdették a nagyhatalmak békediktátumát, aminek következtében Magyarországot bűnbakká kinevezve, elcsatolták országunk több mint kétharmadát – fogalmazott beszédében Letovai Zoltán, Bátonyterenye alpolgármestere a Nemzeti Összetartozás Napján a Sulyom hegyen rendezett városi megemlékezésen.

Mint mondta, az idő kerekét nem lehet visszaforgatni a történelmet meg nem történté tenni, a hatásait azonban tompítani igen. 2010-ben az Országgyűlés kimondta, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Méltó módon emlékeztek meg Bátonyterenyén a békediktátum aláírásának évfordulójára | Fotó: Hüvösi Csaba


– Így kerekedett felül a gyászon a magyarság együvé tartozása, mely Nemzeti Összetartozás Napjaként vált ünneppé. Nem az egy országon belüliség, hanem a közös gyökér, a magyar nemzethez való tartozás, köt össze bennünket, mely felülírja a mások által megrajzolt határokat – hangsúlyozta Letovai Zoltán.

A megemlékezésen a Bartók Béla Általános Iskola diákjai műsorukkal felidézték a több mint egy évszázaddal ezelőtti történelmi eseményeket, majd Sánta Zoltán, a Trianon Társaság helyi csoportjának képviselője beszélt a békediktátum következményeiről. Végül a résztvevők elhelyezték a megemlékezés virágait. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában