Számos madárbarát odút alakítottak már ki Nemtiben

 – A természet és az állatok szeretete szinte velem született tulajdonság. Anyai nagyapám négyéves koromtól magával vitt a kirándulásokra, amelyek során a falut környékező erdőket barangoltuk be. Ezen séták alkalmával nagypapám átadta nekem tudását és tapasztalatait a természetről és a madarakról. Az általa elmondottak termékeny talajra hullottak – kezdi a történetét Pintér Zsolt. – Azért kezdtem el komolyabban foglalkozni a környezetvédelemmel, mert elkeserít az a változás, amit a természeti állapotban tapasztalok. Őseink összhangban tudtak élni az őket körülvevő világgal, amit a mai kor embere már elfelejtett. Napjainkban az iparszerű gazdálkodással sajnos az erőforrásokat teljesen kizsákmányoljuk. 

Mint mondta, saját kis birtokán belül igyekezett olyan természetközeli, madárbarát miliőt kialakítani, ahol ő is és az állatok is jól érzik magukat. Önkéntesként 1999-ben csatlakozott a Magyar Madártani Egyesülethez, és a 2000–2003 közötti időszakban helyezte ki az odúk 75 százalékát. 

– Jelenleg összesen 129 mesterséges fészkelőhely van a házam udvarán és a falut körülvevő területeken. Az egyesülettel közösen korábban Bátonyterenyén is raktunk ki odúkat, annak érdekében, hogy a sivár lakótelepeken élők is madárfüttyre ébredhessenek – fogalmazott az önkéntes, aki arra is kitért: – Terveim között szerepel, hogy a helyi óvodába is telepítek madárodút, hiszen jó, ha a természetvédelem fontosságáról minél korábban hallanak a gyerekek. 

Pintér Zsolt arról is beszámolt, hogy a fészkelőhelyek több mint felét használt, sérült vízvezetékcsövekből alakította ki. Úgy tapasztalja, hogy ez rendkívül jó választásnak bizonyult, mivel tartós, biztonságos, és a madarak is szeretik. Emellett fatelepről mentett odvas rönkökből, deszkákból összeállított odúi is vannak, ezek azonban nem annyira időtállóak. A kertben korábban természetes fészkelőhelyek is voltak, azonban az annak helyet adó odvas fa lehasadt. Azt máig nem vágta ki, mert úgy véli: attól, hogy valami nem hoz látható hasznot, még nem kell azonnal kiirtani. Az odútelep kezelője a kertet úgy alakította ki, hogy abban jól érezzék magukat a madarak és más élőlények, ezzel elnyerve az MME Madárbarát kert kitüntető címet. 

– A füvet mindig kézi kaszával vágom le, így könnyen észreveszem az abban megbújó tollas jószágokat. Legutóbb egy barátposzáta fészkére figyeltem fel, hat apró tojással – tájékoztat Pintér Zsolt, aki egy csuszkával különösen jó barátságba keveredett. A hím az elmúlt tíz évben mindig visszatért a ház párkányára kihelyezett odúba párjával fiókáit felnevelni. A madár kézből veszi el a neki szánt tegzeslárvákat. 

Tudományos programban is részt vesz a házilag kialakított odútelep– Az odúk szinte száz százaléka foglalt, nincs olyan, amiben ne fordult volna elő valamilyen védett faj – tájékoztatott Pintér Zsolt. – A kertben leggyakrabban a széncinege költ, de megtalálható itt egyebek mellett a kék cinege, a seregély, a házi rozsdafarkú, a nyaktekercs, a vörösbegy, a barázdabillegető, az örvös légykapó és a búbos banka is. Mivel a barátcinege és a fenyvescinege ritkán költ mesterséges odúban, így szenzációs, hogy az általam kihelyezett fészkelőhelyeken már volt erre példa. Mint mondta, nagyon szeretné, ha a jövőben a kormos fejű és a búbos cinege, valamint a fokozottan védett szalakóta és a füles kuvik is otthonra találna a nemti odútelepen. Azt egyébként nemcsak a madarak, hanem más védett fajok is használják. A denevérek, a pelék, a poszméhek és hangyafajok is elfoglalják azokat. 

– Az Agrárminisztérium hozzájárulásával az odúköltő fajok költésbiológiáját vizsgáló programban is részt vesz a nemti telep, így tudományos haszna is van az általam végzett munkának – fogalmazott Pintér Zsolt.