Gyűjtési engedély nélkül az erdőben csak csodálni szabad az agancsokat

A gím- és dámszarvasok jellemzően áprilisig vetik le előző évi fejdíszüket, habár ez utóbbi faj esetében ez egészen májusig is elhúzódhat. Osztrozics Dóra, az Ipoly Erdő Zrt. kommunikációs vezetője kifejtette: a trófeák a földön heverve is szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak, ugyanakkor a túrázóknak csak az erdőben szabad csodálniuk őket. 
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi törvény értelmében a hullott agancs a területileg illetékes vadászatra jogosult tulajdona. Ha valaki akár egyetlen trófeát is elvisz az erdőből engedély nélkül, az vét a törvény ellen – hangsúlyozta Osztrozics Dóra. 

A fent említett gyűjtési engedélyt a vadászatra jogosulttól lehet igényelni. 
Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkára elmondta: a formanyomtatvány kitöltésekor tájékoztatást is adnak arról, hogy mire kell odafigyelniük. 

A legtöbb vadászatra jogosult az összeszedett agancsok bemutatását kéri a gyűjtőktől, hiszen a trófeák alapján a vadászok pontosabb képet kapnak az állományról, a korosztályok alakulásáról. A mi vadásztársaságunk például minden évben meghirdet egy időpontot, amikor az engedélyek birtokosainak legjava behozza az agancsokat, amelyeket a vadászház udvarán sorakoztatunk fel. Ez nem mindennapi látvány, áttekintésük számunkra fontos visszajelzés is egyben

 – mondta Szabó László, aki arra is rámutatott, hogy az illegális agancsgyűjtők nem csupán a vadászatra jogosultakat károsítják meg, hanem az állománynak is ártanak. Az emberek az erdőket kutatva folyamatosan zavarják, űzik a kérődző állatokat, amelyek így nem tudják kellően megemészteni az elfogyasztott táplálékot. Emiatt folyamatosan esznek, így pedig sokkal nagyobb kárt okoznak a fiatal erdősítésekben, vagy akár a vetésekben. Emellett az állatok hajtása miatt előfordulhat, hogy a bikák fejéről túl korán válik le az agancs. Ez akár koponyasérülést is okozhat, emiatt a következő évben torz agancsot fognak növeszteni, már ha túlélik a sérülést. Az állatok zavarása emellett balesetveszélyes is, mivel a megriasztott vad akár a közutakon is keresztülmenekül, mit sem törődve a forgalommal. 

Szabó László szerint az illegális agancsozás ellen megoldást az nyújthatna, ha a vadásztársadalom például egy központi felvásárlószervezet létrehozásával kizárná a feketekereskedelmet. 
A gyűjtőktől a vadászatra jogosultak vennék meg a trófeákat, majd tőlük a szervezet, amely nyilván továbbértékesítené azokat. Az agancsokat a bútoripar használja fel. A fent említett szervezet működésével a vadásztársadalomban maradhatna az agancsgyűjtésből származó haszon. Szabó László véleménye szerint az összeg egy részét akár jótékonysági célokra, például állatmenhelyek támogatására is lehetne fordítani. 

Rendőrök és vadászok küzdenek
A hullajtott agancs jelenlegi piaci értéke kilónként ötezer forint körül mozog. Szabó László kiemelte: az illegális agancsgyűjtőkkel szemben a rendőrséggel közösen lépnek fel. 
Tamás-Kovács Andrea, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: az OMVK Nógrád megyei Területi Szervezetével 2017. szep­tember 14-én kötöttek együttműködési megállapodást. 
– Az illetékességi területünkön működő rendőrkapitányságok február hónapban gyakran közösen látnak el szolgálatot a helyi vadásztársaságokkal. Az elkövetőkkel szemben értékhatártól függően lopás miatt büntetőeljárást, vagy tulajdon elleni szabálysértés miatt szabálysértési eljárást indítunk. Hozzátette: ritka, ha a közös ellenőrzések során illegális agancsgyűjtőket érnek tetten.