Több nógrádi településen is megemlékeztek a kommunizmus áldozatiról

Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és hazánk középiskoláiban. Az időpont azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez alkalomból Salgótarjánban is koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak péntek délután a December 8. téren.

Dr. Huszár Máté, Salgótarján alpolgármestere beszédében elmondta: az országgyűlés 2012-ben döntött a kommunista diktatúra által kitelepítettek és az őket befogadók emlékének megörökítéséről. A határozat kijelenti, hogy mindenkor szükséges méltóképpen megemlékezni a kommunista önkény áldozatairól, felhívni a figyelmet a totális diktatúrák és a kollektív bűnösség elvén alapuló kitelepítések embertelenségére. 

– Kötelességünk felidézni az 1944 ősze és az 1990. május 2. közötti időszak kivégzettjeinek, politikai elítéltjeinek, integráltjainak és kitelepítettjeinek tragikus sorsát. Adózzunk tisztelettel mindazok előtt, akik esetenként akár kényszer hatására, de jó szándékkal befogadták a diktatúra által kitelepítetteket, bizonyítva ezzel emberségüket. Az ő példájuk igazolja, hogy a zsarnoki rendszer kegyetlensége jóindulatot szült a magyar emberekben, akik az elnyomás közepette is képesek voltak segíteni egymáson – emelte ki az alpolgármester.

Nem lehet elfelejteni ezeket a napokat

Ezután Bérczesi Mihályné, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének Nógrád megyei elnöke mondta el az alkalomra szánt gondolatait. Felelevenítette, hogy gyermekként átélte a második világháborút, tinédzserként a Rákosi-korszakot, fiatalasszonyként pedig az 1956-os forradalmat is. Kiemelte: nem lehet elfelejteni ezeket a napokat. Amit a kommunisták műveltek, azt soha nem lehet megbocsátani. 

– Úgy érzem, a magyarok méltók arra, hogy nyugodtan, tisztességben éljenek, hiszen mindig kiálltak a hazájukért – zárta gondolatait Bérczesi Mihályné.

A műsorban a Bolyai János Gimnázium diákjai, illetve Ispán Judit gitárművész működött közre. A megemlékezés koszorúzással zárult. 

Szécsényben előadással emlékeztek a kommunizmus áldozataira

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Esterházy János élete, mártírhalála és lelki öröksége címmel tartott előadást dr. Molnár Imre történész Szécsényben a Magyar Nemzeti Múzeum Kubinyi Ferenc Múzeumában csütörtök délután. Az előadással egybekötött megemlékezésen Balla Mihály országgyűlési képviselő mondott beszédet. Ebben kiemelte Mindszenty József és Esterházy János példaértékű életútját, majd hangsúlyozta, hogy a magyarság egyik legfontosabb túlélési lehetősége a hit és a nemzettudat megőrzése.

– A kommunizmusnak szerte a világban voltak áldozatai, azonban pontos számot a mai napig nem tudunk. Abban biztos lehetünk, hogy az a szám több tízmillióra tehető – mondta Balla Mihály. Hozzátette: – Amikor a kommunizmus emléknapján ezekre az áldozatokra gondolunk, egy dolgot kell magunkba tisztázni, azt, hogy ezek az idők nem térhetnek vissza.

Ezt követően vette kezdetét az előadás, ahol az érdeklődők többek között fotókon keresztül is bepillantást nyerhettek Esterházy János életébe és a kommunizmus borzalmaiba, amikor a kommunista eszméket szolgálva bárkit kényszermunkatáborba vagy börtönbe zárhattak, halálra ítélhettek.

Az előadás első felében a jelenlévők megismerhették az Esterházy családot, majd dr. Molnár Imre történész részletesen bemutatta a mártír politikai pályafutását is. Esterházy János folyamatosan a magyarság érdekeit védelmezte és segített a bajba jutottaknak. Az előadás harmadik részében a sokévnyi szenvedés került előtérbe. Ugyanis koholt vádak alapján tíz év kényszermunkára ítélték és Gulag-táborba küldték Szibériába, aztán a Szlovák Nemzeti Bíróság halálra ítélte. Végül a szovjet hatóságok 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak, majd elnöki kegyelemből életfogytiglani büntetést kapott. Bár lett volna alakalma megszökni, mégsem tette. Később a büntetését 25 évre csökkentették. Esterházy János 1957. március 8-án halt meg Mirovban, földi maradványait 2017-ben az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában helyezték örök nyugalomra. A Vatikán 2018-ban engedélyezte boldoggá avatási eljárásának megindítását.