Mézédes bemutatót szerveztek a mátranováki nyugdíjasoknak

– Elérkezett az év azon időszaka, amikor sokan influenzával küzdünk. A hűvös őszi esték bizony magukkal hozták a torokfájást, a náthát, a megfázást is. Most különösen fontos, főleg az idősebb korosztály számára, hogy természetes anyagokkal erősítsük az immunrendszerünket. Ezért hívtuk el összejövetelünkre Váraljai Gábort, a faluból elszármazott méhészt, aki sok érdekességet megosztott velünk a méhekkel és a mézzel kapcsolatban – fogalmazott Hábelné Éva, a nyugdíjasklub vezetője.

Váraljai Gábor meghívott előadó elmondta: 2006-ban párja révén ismerkedett meg a méhészkedéssel, mivel felesége szülei és nagyszülei is ezzel foglalkoztak. Megtetszett neki a tevékenység, ezért úgy döntött, hogy szeretne saját méhcsaládot.

– Ez a vágyam egy különös véletlennek köszönhetően teljesült: a kéményünkbe beköltözött egy méhraj, amit apósom segítségével befogtunk. Ez lett az első családunk, ami napjainkra százötvenre bővült – mesélte a kezdetekről Váraljai Gábor, aki ma már Etesen főállású méhészként üzemelteti feleségével közös családi vállalkozásukat.

Mint mondta, a kaptárakban nyáron 60–80 ezer méh tartózkodik, míg télen csupán 15–20 ezer. A dolgos rovarok szervezett, bonyolult közösségben élnek, amelyben mindenkinek megvan a saját szerepe. A méhanya vagy más néven méhkirálynő tartja össze a családot, rajta kívül a dolgozók és a herék alkotják a közösséget.

– Egy szezon alatt, ami tavasztól őszig tart, az ország számos területét bejárom a méhekkel. Az első virág, amiről nektárt gyűjtenek, az a repce, majd a galagonya következik, amiért egészen Tatabányáig utazunk. Akácot Budapest környékén és itthon, Nógrád megyében hordanak a méhek. A selyemfű nektárjáért Győr térségébe, a szelídgesztenyéjéért Sopronkőszegig, a hárséért Zselicbe, Kaposvár környékére, míg a napraforgójéért Jászárokszállásig utaztatom a családokat – tájékoztatott a méhész. – A méz rendkívül egészséges, természetes anyag, amiben enzimek, vitaminok, 22-féle ásványi anyag és természetes antibiotikumok is megtalálhatók.

Váraljai Gábor arról is beszámolt, hogy hosszú távú terveik között szerepel minél több emberrel megismertetni a mézfogyasztás hasznosságát. Hazánkban a leginkább az akác és a vegyes virágméz ismert, azonban ennél sokkal több fajta termék kerül ki a kaptárakból. Ezenkívül a méhek védelmére is szeretnék felhívni a figyelmet. Az elmúlt 4-5 évben ugyanis közel felére csökkent az országban a méhállomány.

– Ez a permetezőszerek használatának hatása elsősorban. Ugyanakkor az időjárás-változás is hozzájárul a dolgos rovarok pusztulásához. Az enyhe telek miatt nem fagynak meg az olyan kártevők, például az atkák, amelyek betegséget okoznak. A tavaszi fagyok a fiatal méhek elhullását hozhatják, ami akár az egész család pusztulását is jelentheti – fogalmazott Váraljai Gábor.

A repceméz lúgosít, a propolisz pedig természetes gyulladáscsökkentő

A különféle mézek jótékony hatásáról is tájékoztatta a nyugdíjasklub tagjait Váraljai Gábor. Mint mondta, az akácméz torokfájásra és köhögésre, a galagonyaméz szív- és érrendszeri panaszokra használható. A hársméz szintén torokfájásra alkalmazható. A repcéből készült finomság az egyetlen méz, ami lúgosít, gyomorsavtúltengésre kiváló. A gesztenyemézet külsőleg és belsőleg is használhatjuk, fertőtlenít és gyulladáscsökkentő. Az erdei méz az egyetlen termék, ami nem virágnektárból készül, a fenyőfélék és más fák rügyeiről gyűjtik a hozzávalót a méhek. Ennek a méznek a legmagasabb az ásványianyag-tartalma, nagyon jó vashiányra.

– A méhkaptárak terméke még a virágpor, ami csontritkulásra és allergiás megbetegedésre használható. A propolisz, amit fertőtlenítésre használnak a méhek, gyulladáscsökkentőként és sebek gyógyítására is alkalmazható. A méhpempő jótékony hatását egyre több területen ismerik fel: daganatos megbetegedések esetén, meddőség kezelésre is használják – fejtette ki a méhész.