A pusztulás határán áll Tarján egykoron virágzó üdülőövezete, a Tóstrand

Repüljünk egy kicsit vissza az időben egészen a hatvanas évekig elejéig, amikor a Tarján vendéglőtől északra lévő területen csak néhány ház állt. A táj nem sokáig maradt kopár. A kiváló természeti adottságokat a várost építők hamar felfedezték, és a területre egy szabadidőcentrumot álmodtak.

A hatvanas évek elején megjelentek az első munkagépek, elkezdődött a környék parkosítása. 1963 novemberében arról lehetett olvasni a Nógrád Megyei Hírlapban, hogy a munkások mintegy tizenháromezer köbméter földet mozgattak meg, hogy egy mesterséges tavat alakítsanak ki horgász- és csónakázótó funkcióval. A tóval egybeépítettek két fürdőmedencét, amit öltözők és kabinok követtek. Ezután éttermet, sportpályákat, kempinget és ifjúsági tábort hoztak létre, így lassan kialakultak az üdülőterületet körvonalai.

Az első lépéseket megtették, a tó méltó környezetet kapott, a terület hamar benépesült, és a következő években is folyamatosan fejlődött. Később további medencék és sportpályák épültek, majd a Camping és a Strand Hotel falait is felhúzták.

Az emberek szívesen jártak ide, még a külföldiek körében is népszerű volt. Egyes források szerint akkoriban naponta négy-ötezer kikapcsolódni vágyó vette birtokába a strand környékét, de nem volt ritka a tízezer látogató sem.

Hogy mára mi maradt ebből? Tettünk egy sétát a tó körül.

Jóllehet, a festői környezetben lévő övezet egy részének működése máig töretlen, de az évtizedek múlásával sokat változott. A tó ma már rég nem tölti be eredeti funkcióját, fürdőzésre, csónakázásra és vízi biciklizésre sem alkalmas, a vízminőség sokat romlott, arról nem is beszélve, hogy némelyik létesítmény körülötte már teljesen tönkrement, vagy legalábbis ráférne egy alapos felújítás. Különösen a hányatott sorsú városi strandra, ami ugyan még működik, de a régi medencék már nem használhatóak. Ahogy a hajdani tóval egybeépített betonmedencék sem, a víz zavaros, a hínár elterjedt, mára csak a rozsdás kapaszkodók, néhány repedt lépcső és rajtkő emlékeztet arra, hogy valaha itt a vízparton hűsöltek.

A tó szemközti oldalánál lévő Strand Hotel épülete sem éppen turistacsalogató látvány, melynek már csak a romokban heverő helyiségei juttatják eszünkbe az egykori legendás vendéglátóhelyet.

Nehéz sorsra jutott a népszerű hotel

Festői környezetben, 1982-ben épült fel a salgótarjáni strand és csónakázó tó partján a Strand Hotel, amely egészen 2008-ig működött elismert vendéglátóhelyként, szállodaként. A hotel 22 szobával rendelkezett és 80 személy befogadására volt alkalmas. A benne lévő könyvtár, fitneszterem és szauna kellemes kikapcsolódást ígért, miként az idelátogatókat szolgálta a 150 fős konferenciaterem és egy különterem is.

A hotel mellett lévő erdős területen valaha a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hétvégi háza állt. A romokat a természet vette birtokába, a kapu megrozsdásodott. Az Camping Hotelnek szintén ilyen sanyarú sors jutott.

Bár első látásra szomorúnak tűnik a látvány, nem panaszkodhatunk, hiszen azért van, ami megmaradt: az élénk sportélet, az ifjúsági tábor, a zöld terület, ahol az árnyékot adó fák tövében elhelyezett padokon máig megpihen a városlakó.

Várat magára a kivitelezés

2019 nyarán portálunk is beszámolt róla, hogy komplex fejlesztésen menne keresztül a Tóstrand területe. A beruházás legfontosabb elemei közé tartozik a konferencia-, és oktatóközpont, valamint az ütős sportok házának az építése, az ifjúsági tábor, a strand, illetve a kemping fejlesztése, modernebbé tétele, továbbá a lombházas szálláshelyek és az uszoda kialakítása.