A rimóci vőfély élteti a hagyományokat és gondoskodik a jókedvről is

Paluch Norbert 21 éve lát el vőfélyi teendőket. Nem volt számára idegen ez a dolog, családi hagyományként öröklődött: a dédapja bőgőn, a nagyapja pedig hegedűn muzsikált a lakodalmakban.

– Még emlékszem gyerekkoromból, hogy nagyapám szombat délelőttönként készült zenélni. Indulás előtt bezárkózott a szobába és gyakorolt a hegedűjén.

A rimóci férfi ma is a községben él a családjával.

– Édesapám 1997 táján kitalálta, hogy lagzis rendezvényszervező céget hozzunk létre, ahol ő muzsikál, én vőfély leszek, a húgom esketési szertartást vezet, édesanyám pedig kamerázik. Az első lakodalmunk 1998-ban volt, ami olyan sokkoló hatással volt rám, hogy három évig nem is vállaltam hasonló szereplést.

Aztán 2000-től, amikor Salgótarjánban dolgoztam a Nógrád Táncegyüttesnél, jönni kezdtek a felkérések. Először rokonságból, majd a baráti körből. Igazából 2005-ben találtam önmagamra e szerepben.

A régies szövegeket átírtam új hangvételű, rövid, érthető rigmusokra.

Amit Paluch Norbert nem győz hangsúlyozni, hogy ő szolgáltató, aki a lakodalom teljes menetét, történéseit, többi szolgáltatóját fogja össze, segíti és vezeti.

– A minőségi feladatellátáshoz elengedhetetlen az alázat, az empátia, a türelem, a diplomatikusság, de legfőbb kritérium a józan életmód. Egy vőfélynek józannak kell maradnia, hiszen figyelnie kell, hogy mire van szüksége a fotósnak, a videósnak, a zenészeknek, a felszolgálóknak és a konyhai személyzetnek. Ebből a szemszögből nézve a lakodalmi vőfély nem egy parádézó giccs, aki folyton szerepelni akar, hanem nélkülözhetetlen segítő!

A tapasztalatlan kollégák elkövetik azt a hibát, hogy leállítják a zenét, amikor a legtöbben táncolnak, mert azt gondolják, hogy attól vőfély egy vőfély, ha játszik. Szerintem nem kell ilyen, csak ha „döglődik” a hangulat, akkor kell valamilyen játékra biztatni a násznépet – mondta.

– A megjelenésemnek makulátlannak kell lennie a lagzi elejétől a végéig – fejtette ki Paluch Norbert. – Leggyakrabban rimóci viseletben vagyok, ha valamelyik párnak nem szimpatikus a népviselet, ott öltönyben dolgozom. Ha engem megtisztel a jegyespár azzal, hogy rám bízza élete egyik legfontosabb rendezvényének koordinálását, akkor nekem is kötelességem a legjobb formámat hozni. Nem kényeskedek, ha 50 fok van árnyékban, vagy ha zuhog az eső, akkor is tisztességesen kiállok – tette hozzá.

Amit nagyon fontosnak tart és nem győzi kiemelni a pároknak, hogy a saját lagzijukban a legvidámabb arcukat kell mutatniuk, mert a násznép erre fog emlékezni.

– Hiába a legjobb étel, ital, helyszín és zenekar, ha a pár savanyúan ül az asztalánál. Az ifjú párnak felszabadultnak, vidámnak kell lennie!

Paluch Norbert végül hozzátette: egy igazi falusi menyegzőn az a legfontosabb, hogy a vendégek minél jobban érezzék magukat.

Pásztorkodik a násznép felett

Paluch Norbert azt vallja, hogy a menyegzőknek ő pásztora és nem parancsnoka. Az országban sok helyen megfordult már, de Nógrád középső része a fő működési területe. A nevéhez fűződik, hogy a napokban került bejegyzésre egy új egyesület Rimócon. Ez a hagyomány szolgálatában áll, és a Beszkid Andor Folklór Manufaktúra és Faluszépítő Egyesület nevet viseli. Nemrég felterjesztette Nógrádikum díjra a rimóci főkötő-kiállítást is. Az első három, sikeres pályázatot is ő írta, a viselet és a tánc, a rezesbanda zenei hagyományai, valamint a hordozható fogadalmi Szűz Mária-szobor kultusza került eddig a listára. A közelmúltban családjával Budapesten léptek fel a Nemzeti Táncszínházban, ahol a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség harmincéves jubileumi gálaműsorán Rimócot képviselték.