pusztítás

2021.03.18. 07:26

Kis állat, hatalmas károk: hódok pusztítják Salgótarján gyümölcsöseit

Hódok pusztítanak a megye­székhelyen, a Tarján-patak melletti kertekben. A tulaj­donosok időről időre kidöntött és megrágott gyümölcsfák látványával szembesülnek.

Fodor Orsolya

Ladóczki Andrásné – Rózsika néni – már több mint negyven éve él a Csokonai úton. Mindig is szeretett a kertben tevékenykedni, de a tavalyi évben ez megváltozott. Először nem tudott egyetlen répát sem enni a veteményeséből, mert a vaddisznók megették az egészet. A szőlővel is hasonlóképpen járt.

Fotó: Hegedűs Márk / NMH

– Ilyen év még nem volt, mint a tavalyi. Egyre inkább öregszem és nehezen mozgok, de mindig szerettem a kertet művelni, most pedig tartok attól, hogy nem lenne értelme feleslegesen ráfordítanom az energiát. A vaddisznókon kívül megjelent egy másik állat, amivel még soha életemben nem találkoztam. Hódok támadták meg a gyümölcsfáinkat, amiket még a telek megvételekor, 1975-ben ültettünk – panaszolta az idős asszony. Rózsika néni elmondta, hogy egyetlen éjszaka alatt képesek voltak ezek az állatok kidönteni a több mint negyven éves fákat. Szinte az összes almafa odaveszett, és a mogyorót is kikezdték. Ami megmaradt – például a szilva és a dió –, azt dróthálóval vagy fémlapokkal borították körbe a tulajdonosok.

Fotó: Hegedűs Márk / NMH

– Nemcsak nálam, hanem a közvetlen szomszédomban is hasonlóan nagy károkat okoztak ezek a rágcsálók. A fiatal család frissen ültetett több gyümölcsfát, és akadt közöttük olyan is, ami az első éjszakát sem élte túl. A kertünk mellett folyik a Tarján-patak, és a kidöntött fákból oda építenek gátakat. Nemrég már telefonáltam az önkormányzathoz a probléma miatt, és a szomszédom is jelezte nekik levélben. Azt a választ kaptuk, hogy értesítették a vadásztársaságot ez ügyben – mondta el az idős asszony. Hozzátette: reméli, hogy találnak számunkra valami megoldást, de ezek az állatok védettek és félnek attól, hogy ezentúl együtt kell élni a problémával. A patakba dobott sok szemét is fennakad a hódgátakon, ami miatt bűz terjeng a környéken.

Portálunk megkeresésére a Bükki Nemzeti Park szakembere elmondta, hogy az őshonos eurázsiai hód Magyarországon a 19. századra kipusztult. Az egész Európára vonatkozó vadászati tilalomnak és állományóvásnak köszönhetően a 20. század második felében létszámuk növekedésnek indult. Hazánkban a Dunán, a Szigetköz felől a 2000-es évek elején kezdtek természetes úton terjedni. Jelenleg az ország majd minden részén jelen vannak kisebb-nagyobb mértékben. Az országos állomány 2500–3500 példányra becsülhető.

Fotó: Hegedűs Márk / NMH

A hód védett állat, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 ezer forint. A természetvédelmi hatóságok és a nemzeti park igazgatóságok – kérés esetén – elsősorban a kártétel megelőzésében szoktak segíteni, de nyilván a tulajdonosnak is mindent el kell követnie a károk elhárítása, enyhítése érdekében – fejtette ki az osztályvezető. Mint mondta, a természetvédelmi hatóság, a területileg illetékes kormányhivatal engedélye szükséges védett állatfaj állományának szabályozásához. A hód befogása, áttelepítése engedéllyel történik, ha az közérdeket szolgál. Az árvízvédelmi helyzet ilyen, hiszen a hódok komoly veszélyhelyzetet képesek kialakítani a gátakkal és a víz visszatartásával.

Több módszerrel is megelőzhetjük a károkat

Szádeczky Kornélia a Nógrád Megyei Hírlap érdeklődésére megosztotta, hogy a hódok életmódja erősen a vízhez kötött, ezért az állat a vízparttól ritkán távolodik el 40–50 méternél messzebb. Mint fogalmazott, távol tartásukra a legegyszerűbb megoldás a terület elkerítése. Ilyenkor a kerítés egy részét érdemes a föld alá helyezni, mivel a hódok jól tudnak ásni. A fák dróthálós körbekerítése is hatékony megoldás. Az okozott kár tovább csökkenthető, ha a vízparton, egy 10–15 méteres sávban olyan fákat ültetünk, amelyet a hód kifejezetten kedvel (nyárfajok, fűzfajok), így az állatok a part mentén tarthatók. – Természetesen előfordul, hogy a hód a parti sávban élő fákat, adott esetben gyümölcsfákat is károsít, azonban ezek lokális jelenségek, országos szinten nem beszélhetünk jelentős gazdasági kárról. Inkább az ár- és belvízvédelmi gondot lehet említeni, ami miatt akár a gyérítése is engedélyezhető – tette hozzá.

Ezek is érdekelhetik