Különleges advent köszönt ránk, hazánkra és az egész világra

– Mit jelent az advent szó?

– A latin adventus Domini kifejezésből származik, ami magyarul úrjövetet jelent. A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjával kezdődik, és vízkeresztig, január 6-ig tart. Advent első vasárnapja mindig Szent András apostol napjához – november 30. – legközelebb eső vasárnap, egyúttal az új egyházi év kezdte is.

– Személy szerint ön általában hogyan éli meg ezt az időszakot?

– A kereszténységnek három nagy ünnepe van, a karácsony, a húsvét és a pünkösd. Ezek közül kettőt, a karácsonyt, illetve a húsvétot hosszú előkészület előzi meg. Az utóbbit negyvennapos böjt, a karácsonyt pedig négy adventi vasárnap. A görögkatolikusoknál ez hosszabb időszak, náluk ugyanis hat adventi hétvége van. Az advent már a Krisztus születésére való konkrét készületet jelenti. Ilyenkor a papok élete is megváltozik, hiszen az átlagosnál is többet foglalkozunk a hívek lelki igényeivel, táplálásával, hiszen az advent a nagyböjthöz hasonlóan a megtisztulás ideje. Karácsony előtt több alkalmat is biztosítunk a szentgyónásra, a beteglátogatások, illetve az áldoztatások is másabbak ilyenkor, mint az első péntekeken. Az adventi szent időben a szertartások rendje is megváltozik, a hétköznap esti szentmiséket a roráték, azaz a hajnali liturgiák váltják fel. Ilyenkor sokkal inkább befelé fordulunk, mi papok főleg, és sokkal visszafogottabbak vagyunk a hétköznapok során is, mint általában. Olyan dolgokkal foglalkozunk, azt helyezzük előtértbe, amire a rohanó hétköznapokban nem mindig van idő.

– Ebben a különleges időszakban, amit manapság élünk, miben lesz másabb az advent? Lesz-e egyáltalán változás?

– Az utóbbi napokban pont azon gondolkodtam, hogy az advent szempontjából annyira ideális a jelenlegi helyzet, hogy talán még eddigi életünk során soha nem volt ilyen szép karácsonyt megelőző időszakunk. A járványügyi korlátozások ugyanis az élet minden területén visszahúzódásra kényszerítik az embereket. Ez azt jelenti, hogy olyan advent köszönt Magyarországra és az egész világra, amilyenben már nagyon régen nem volt része a modern civilizációnak.

– Ön szerint ez miben fog majd megmutatkozni?

– A legtöbb helyen már november közepétől, végétől fényárban úsznak az utcák, a terek, adventi vásároktól hangosak a városok. Egyáltalán nem a befelé fordulásról szól az advent, hanem a karácsonynak az elővételezéséről. A jelenlegi járványügyi szabályok a vásárok megtartását nem engedélyezik, és még sok más dologban is gátolják az embereket. Vagyis tulajdonképpen mindenkinek – ha akarja, ha nem – sokkal több ideje jut majd arra, hogy olyanfajta meghitt és belsőséges dolgokkal foglalkozzon, ami egyébként az adventnek az értelme és a része lenne. A jelenlegi korlátozások közepette ezt kényszerként élik meg az emberek. Azonban majdnem minden adventnek olyan csendesnek kellene lennie, mint amilyen az idei lesz, és amilyen már nem volt évtizedek óta. Lehet, hogy amikor elérkezünk karácsony ünnepéhez, és ezek a szabályok még érvényben maradnak, az nagyon rossz lesz. Azonban az adventi szent idő szempontjából ennyire ideális helyzet tulajdonképpen a régi öregek kora óta nem volt. Ők ugyanis még valóban elcsendesedve, szeretteik társaságában töltötték ezt az időszakot. Ezt most a világ erőnek erejével is megteremti. Bízunk abban, hogy talán pont az adventi időszakban lesz majd a járvány csúcspontja, és ha minden jól alakul, akkor, amikor elérkezünk karácsonyhoz, már láthatjuk az alagút végét. Minden értelemben több lesz a fény, és remélhetőleg a szívünkben is nagyobb lesz az öröm.

„Ennyire ideális helyzet

tulajdonképpen a régi öregek kora óta nem volt”

– Miben tér el egymástól a világi, illetve az egyházi advent?

– A világ teljesen másképp éli meg az advent megünneplését, mint az egyház. Utóbbi ugyanis teljesen befelé fordul, míg a világ az elmúlt években szinte teljesen kivetkőzött önmagából. Minden az ajándékok megvásárlása körül forgott, és szerintem idén is nagy hangsúlyt fektetnek erre az emberek. Ilyenkor eluralkodik a fejetlenség, elkezdődik a nagy sürgés-forgás. A templomokat ilyenkor lila színbe öltöztetik, és szintén lila miseruhában mutatják be a szertartásokat a papok. Nincsenek az oltárokon virágok, elteszik a lobogókat. Isten háza ilyenkor nem a díszes arcát mutatja, miközben a világ, az utcák és a terek pedig teljes fényben pompáznak. Ez a templomokban csak karácsonykor jelenik meg újra, addig ugyanolyan egyszerű, mint nagyböjtben. Történik ez azért, hogy semmi ne vonja el a figyelmünket a lényegről.

– Holnap advent első vasárnapját ünnepli az egyház. Mi ennek a jelentősége?

– Ezzel a vasárnappal kezdődik az adventi szent idő. Ekkor gyújtjuk meg a koszorún az első gyertyát. Egyes helyeken pedig hagyomány, hogy meg is áldják a koszorúkat a templomokban, illetve a köztereken, továbbá a hívek által készítetteket is megszentelik, amit otthonaikba hazavisznek. Ezen vasárnap előestéjén kezdődik el az adventi időszak, ami egészen szentestéig tart. Advent első vasárnapját követően tartják a hétköznapi hajnali miséket is.

– Mit jelképeznek a gyertya színei?

– A pap miseruhájának a színét utánozzák. A négy adventi vasárnap közül a plébános háromszor lilában, egyszer pedig rózsaszínben mutatja be a liturgiát. Advent harmadik vasárnapja az örvendezés vasárnapja. Ekkor a miseruha színe nem lila, hanem rózsaszín. Ilyen egy évben kétszer fordul elő, nagyböjt negyedik és advent harmadik vasárnapján. Ezeket úgy kell felfogni, hogy ilyenkor a csendességen, a befelé forduláson történik egy kis lazítás, hiszen mégiscsak örömünnepekre készülünk. Ennek a színe a fehér, de ilyen miseruhát nem veszünk fel, helyette van a rózsaszín, ami átmenetet jelent a lila és a fehér között. Ez lett az örömnek és az örvendezésnek a színe. Ezért lett a koszorú harmadik gyertyája is rózsaszín.

Soha vissza nem térő alkalom

– Fontosnak tartom, hogy ebben a nehéz helyzetben is feltétlenül próbáljuk megtalálni a benne rejlő lehetőségeket. Ebben a mostani időszakban azt, hogy ez a visszafogottság, bezártság olyan soha vissza nem térő alkalmat kínál a befelé fordulásra, amit ki kell használni, nem szabad elmulasztani. Valóban befelé kellene fordulnia minden embernek, de nem depressziós módon, hanem úgy, hogy próbáljuk meg magunkat, lelki immunrendszerünket is megerősíteni, hogy bármit is hoz az élet, kellő lelki erővel helyt tudjunk állni. Próbáljunk arra hangolódni, hogy most a külsőségek helyett a karácsony megünneplésében is egészen biztosan a bensőségességen lesz a hangsúly. Ezt elő kell készíteni, olyan csendes adventi estéken, amelyeknek köszönhetően olyan közel kerülhetünk egymáshoz és az Istenhez is, mint soha máskor. Ezeket az estéket ugyanis legtöbbször rohangálással, bevásárlással vagy az adventi vásárokon töltöttük. Ezek nélkülözésének köszönhetően most sokkal több időt tudunk családtagjainkkal tölteni, ennek következtében pedig olyan meghitt karácsonyt teremthetünk, mint még soha.