régészet

2020.09.05. 11:20

Csontmaradványokra bukkantak a salgótarjáni főplébánia templomnál

A főblébánia templom felújításához kapcsolódó régészeti munkálatok során szerdán emberi maradványokra és egy harangtöredékre is bukkantak a Dornyay Béla Múzeum régészei. Két koponya és több végtagcsont is előkerült.

K. K

2020.09.02. A Salgótarjájni Katolikus Plébánia kertjében több sírhelyet talátak, amit a Dornyay Béla Múzeum régészei feltártak. Ladóczki Balázs/LB Nógrád Megyei Hírlap

Forrás: NMH

Fotó: L. B

A Kisboldogasszony-templom területén már korábban is végeztek feltárást, ekkor Zsigmond-kori sírok kerültek elő, köztük egy kislány sírja.

– 2018-ban Tóth Balázs, a múzeum régésze már kutatott itt. Ekkor két kisebb árkot nyitottak, amelyből csontmaradványok kerültek elő. Az egyik egy Zsigmond-kori érmével a mellkasán, míg egy másik, vélhetően 17. századi koporsóban, egy kislány feküdt – mondta Bodó Balázs, a múzeum régésze és az ásatás vezetője. Hozzátette: egyelőre a nemrégiben feltárt leletek korát nehéz megállapítani.

Ez azért lehetséges, mert az évszázadok során többször történt tereprendezés a templom környezetében. Mint azt a szakember elmondta, ha korábban fél méterrel lejjebb ásnak, valószínűleg most nem találták volna meg a sírokat.

– A szerdai leletmentés alkalmával a sírokban, különböző végtagcsontokat, két koponyát és félbevágott maradványokat találtunk, melyről azt lehet elmondani, hogy vegyes megtartásúak és eltérő tájolásúak – mondta a szakember.

Hozzátette: a középkori temetkezés folyamán a koporsókat általában kelet-nyugati irányban ásták el, így előfordulhat, hogy az eltérő tájolás oka, hogy a sírokra többször rátemetkeztek azok pedig átkeveredtek, ahogy arról a templom melletti kőtábla is árulkodik.

A táblán a következő felirat áll: „Itt pihennek az 1200-1700-as években-e templom körül elterülő régi temetőből összeszedett őslakosság földi maradványai”. A kőtáblát 1932-ben készítették, vélhetően ekkor tereprendezés vagy építkezés történt. Azóta a sírokat többször megbolygathatták, így a most talált leletek korát is nehéz megállapítani. A szakember elmondta, ahhoz, hogy ezt megbecsüljék találniuk kellene a maradványok mellett egy datáló leleltet. Ami lehet ékszer, ruhadísz vagy akár pénzérme.

– Azt viszont bizton mondhatjuk, hogy ezek itt a mi városunk őslakossága, ők a mi őseink, elődeink – hangsúlyozta Bodó Balázs.

A régészek egy másik érdekes jelenségre is figyelmesek lettek. A templom szentélyének tengelyében, mintegy három-négy méterre tőle, egy kétszer két méteres félbe vágott félkör alakú létesítmény alapozása került elő a föld alól. Az egykori építmény különlegessége, hogy egyetlen korábbi térképen se szerepel.

– Körtemplomnak elég kicsi lenne, hiszen egy oltár nem férne el benne, így az ötletem rá, hogy egy kis szobor fülke volt, benne valamelyik Szenttel, ugyanis korábban a beton támpilléren is volt egy Nepomuki Szent János szobor. Így kíváncsian várjuk, hátha előkerül egy datáló lelet belőle – mondta a szakember.

Külön érdekesség, hogy az ásatás előtti próbagödrökből, a templom nyugati homlokzatának déli végénél, előkerült a felső talajrétegből egy harang töredék.

– A betűk formája és a felirat alapján nem lehet túl régi. Az I. Világháború idején a templomban három harangot szenteltek fel, így könnyen lehet, hogy a háborúban kapott lövést követően került a föld alá, viszont erre vonatkozóan nincsenek információink – mondta Bodó Balázs.

Kriptára is bukkantak a közelmúltban

Az Árpád-kori alapon álló, 18. századi barokk templom mai formáját 1914-ben kapta. A Kisboldogaszony templom többször szerepel a fennmaradt iratokban. Első írásos emléke a 12. századból származik, majd fa haranglábát a 17.és a 18. században is említik. Az elemi csapások többször elérték az épületet, árvíz is romba döntötte, tetőszerkezete pedig 1821-ben egy tűzvészben leégett. Ekkor, Jankovich Antal, a plébánia egykori kegyura állíttatta helyre és nagyobbíttatta meg a templomot. Családi nyughelyére a templom alatt 2019-ben egy felújítás alkalmával bukkantak a régészek. A főoltár a zagyvarónai születésű Bátki József, szobrászművész alkotása 1923-ból. A Szent József-oltárt Bóna Kovács Károly készítette.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában