Nógrádban odafigyelnek a fecskékre, hiszen több százezres bírság jár az elpusztításukért

Több Pásztóhoz tartozó városrészben, így Mátrakeresztesen is a közelmúltban újítottak fel a művelődési házat. Az eresz alatt itt fecskefészkek is vannak.

Mészáros Sándor, a projekt koordinátora kifejtette: már a munkák megkezdésekor felvette a kapcsolatot az illetékes hatósággal, hogy tájékoztatást kérjen a kötelezettségekről.

– A munkát csak a madarak őszi elvonulása után, szeptember végén kezdték meg a szakemberek. Az épületen látható nyomokból ítélve 18 fészket építettek oda egykor a fecskék, ezek helyére 25 műfészket vásároltunk és helyeztünk fel. A kivitelező is segítőkész volt, támogatta kezdeményezésünket. Így például az egyeztetés után az új madárlakások visszaszerelését, alájuk az úgynevezett fecskepelenkák felhelyezését is költségmentesen vállalta – tudatta a projektkoordinátor.

Hozzátette: a legörömtelibb, hogy a fáradozások nem voltak hiábavalók, hiszen a fészkek javába beköltöztek tavasszal a villás farkú madarak.

Egy épület tervezett felújításakor kizárólag a természetvédelmi hatóság engedélyével, a költési időszakon kívül lehet eltávolítani a fecskefészkeket. A jóváhagyást a Nógrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya adja ki.

Farkas Attilának, Pásztó polgármesterének figyelmét a helyiek hívták fel a mátrakeresztesi művelődési ház falán sorakozó fészkekre. A polgármester véleménye szerint az időjárás-változás miatt megszaporodott rovarfajok ellen bevethető leghatékonyabb biológiai „védelem” a fecske.

Hangsúlyozta: egyes állatfajok létszámának csökkenése, vagy esetleges eltűnése katasztrófahelyzet kialakulását jelentheti az emberiség számára.

Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Nógrád Megyei Helyi Csoportjának elnöke kifejtette: nemcsak a molnár- és a füstifecskék egyedei védettek, hanem a hajlékaik is. Egy példány eszmei értéke 50 ezer forint, tehát egy olyan fészek leveréséért, amibe a szülői pár lerakott négy tojást, 200 ezer forintos bírságot szabhat ki a hatóság.

– A legjobb mindig az, ha az eredeti fészkeket hagyják meg a felújításokkor, de erre nem mindig van lehetőség. Ilyenkor jó megoldás a mű fecskefészek – mondta.

Papp Ferenc kifejtette: ha az eredeti helyére kerül fel az emberi kéz által készített fecskelakás, akkor szinte biztos, hogy el is foglalják a madarak. Egy új helyszínre felszerelt fészek esetében már nem biztos a dolog. A MME megyei csoportjának elnöke Mátranovák példáját tartja követendőnek, ahol szintén a művelődési házat újították fel.

Bodor Ernőné polgármester úgy fogalmazott: szerencsére a faluban sokan figyelnek arra, hogy a madaraink békében élhessenek velük.

– Értesítettek róla, hogy az épület hátsó falán nagyon sok fészek várja haza csivitelő lakóit, így természetesen egyeztettünk a kivitelezővel a lehetséges megoldásokról. Végül arra jutottunk, hogy megtartjuk az eredeti 8–10 fecskefészket, a szakemberek körbeszigetelték ezeket. Nem akartuk megkockáztatni, hogy egy idegen fészekbe ne költözzenek vissza – mondta Bodor Ernőné. – A terv bevált, minden hazatérő fecske megtalálta a fészkét a művelődési ház falán, úgy, ahogy ősszel hagyta.

A MME adatai alapján a molnárfecskék fészkelőállománya 27–36 ezer pár volt hazánkban 2000 és 2012 között. A füstifecskéknél ez az adat 89 és 102 ezer pár között mozgott. Mindkét faj esetében csökkenés tapasztalható.