védettség

2020.05.31. 11:32

Nemzeti emlékhellyé nyilvánítják a szentkúti kegyhelyet

Nemzeti emlékhellyé nyilvánítják hazánk legősibb és leglátogatottabb kegyhelyét, Mátraverebély-Szentkutat. Az Országgyűlés már megszavazta ezt a javaslatot, azonban Áder János köztársasági elnök még nem hagyta jóvá. Ezért a pontosabb információk még váratnak magukra.

Gerhát Karina

Több mint nyolcszáz éve érkeznek zarándokok Szentkútra, ahol számos beruházás történt az elmúlt években

Forrás: NMH

Több mint nyolcszáz éve érkeznek zarándokok nemzeti kegyhelyünkre, hogy a hétköznapok megszokottságából kilépve Istenre találjanak.

– Az elmúlt esztendő történéseinek köszönhetően azonban mindenféleképpen szükségessé vált Szentkút védettsége – mondta el portálunknak Orosz Lóránt.

A nemzeti kegyhely igazgatója hozzátette: tavaly egy salgótarjáni cég újra akarta nyitni a Szúpatak melletti mészkőbányát. Ennek az engedélyeztetési eljárása rendben le is zajlott. A bátonyterenyei képviselő-testület azonban nem értett egyet a döntéssel, ezért nem változtatta meg a telek státuszát. Kicsin múlott tehát, hogy újra megnyissák a kőbányát.

– Ez a tevékenység rengeteg porral és hatalmas zajjal járt volna, ezért a kegyhely számára is lettek volna negatív hatásai. A terület ugyanis légvonalban 700 méterre helyezkedik el Szentkúttól. Semmilyen szakmai indok nem volt, ami miatt nemzeti kegyhelyünk védelmet élvezne. Ezért is vált szükségessé az emlékhellyé nyilvánítás. Hiszen ez egy újabb lépés ahhoz, hogy továbbra is védettséget élvezzen. Az Országgyűlés már megszavazta, azonban a Magyar Közlönyben még nem jelent meg – emelte ki Orosz Lóránt.

Kifejtette továbbá: a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást Szentkút indítványozta. Mivel a köztársasági elnök még nem hagyta jóvá, ezért pontosabb információkkal egyelőre nem tud szolgálni.

Több mint nyolcszáz éve érkeznek zarándokok Szentkútra, ahol számos beruházás történt az elmúlt években
Fotó: NMH

A nemzeti emlékhely olyan, a történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a nemzeti, illetve a magyar és az ország területén élők összetartozását erősíti, identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír. Országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye is lehet, amelyet az Országgyűlés törvénnyel nyilvánít azzá.

Hazánkban eddig 16 helyszínt – köztük az Egri várat, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a Debreceni Református Nagytemplomot, valamint a Budai Várnegyedet – emeltek a nemzeti emlékhelyek közé, ezekhez társul majd Mátraverebély-Szentkút, illetve Máriapócs is.

Folyamatos a kegyhely fejlődése

Az elmúlt években számos beruházás történt már Szentkúton, amelyeknek köszönhetően folyamatosan épül és szépül nemzeti kegyhelyünk. A fejlesztések azonban nem állnak meg, hiszen a szlovák és a magyar együttműködésnek köszönhetően jelenleg is folyamatban van egy pályázat. Ezen projektnek a határ mindkét oldalán elsődleges célja a kiválasztott ferences tulajdonban lévő épített örökségi helyszínek védelme, felújítása, valamint látogathatóvá tétele. A tervek között további turisztikai jellegű fejlesztések is szerepelnek, amelyek elbírálásra várnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában