Aszály apasztja a méztermést Nógrád megyében is

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1994-ben nyilvánította április 30-át a méhek napjává, ám a hagyományos rendezvények a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések értelmében elmaradnak. Fekete József, a szervezet elnökhelyettese, megyei szaktanácsadója elmondta: a legnagyobb volumenű programokat hagyományosan Budapesten, a Városligetben tartották meg az előző években.

– Ezek rendszerint központi események voltak. Ez a dátum ugyanis már javában a termelési időszakra esik, így a kisebb településeken rendszerint nem is szerveznek e naphoz kapcsolódó ünnepséget. Sokkal inkább a méhészet szempontjából kicsit nyugalmasabb időszakban – ősszel, a hidegebb időjárás beköszöntével – rendezünk különböző, például Szent Ambrus napjához kötődő programokat – tudatta a megyei szaktanácsadó.

Hozzátette: a tavaszi fagyok és a csapadékszegény időjárás miatt az előjelek sem sok örömmel kecsegtetik a méhészeket.

– Az akác szinte teljesen lefagyott. A repce ugyan virágzik, de nagyon hiányzik egy jó eső ahhoz, hogy a méhek nektárt tudjanak gyűjteni róla. Ugyanakkor jó hír, hogy eddig a megyei méhészek nem jeleztek felém e növényfaj permetezéséhez köthető méhpusztulásokat. A napraforgónak is szüksége lenne ugyan a csapadékra, de itt talán még nincs minden veszve. Sajnos ez utóbbi haszonnövény méze nem annyira kedvelt, ezért értékesíteni sem lehet olyan áron, mint az akácot. Azt semmi sem pótolhatja – mondta Fekete József.

– A méhek jól teleltek, a tavasz is kedvező volt a számukra, így szépen fejlődtek a családok. Alacsony hordás esetén azonban rengeteg méhraj lesz. Ez problémát okozhat a lakosságnak és a méhészeknek egyaránt. Egy termelői méhész számára egy méhraj befogása csak plusz munka. Ha nem teljesen biztos benne, hogy a raj az ő kaptáraiból repült ki, akkor a befogott méheket karanténban kell tartania. Ez valójában nagy méhegészségügyi kockázatot jelent, éppen ezért a termelő méhészek nem szívesen fogadják be az elvándorolt méhcsaládokat – tette hozzá.

Talán kevesen gondolnák, hogy minden harmadik falat, amit egy ember elfogyaszt, a méhek munkájának köszönhető. Lehoczki Dávid varsányi méhész ebben látja a leginkább a beporzók jelentőségét.

– A méhészeti ágazat haszna nem a méztermelésben keresendő. A mezőgazdaságban betöltött szerepe ennél sokkal nagyobb. A vadméhek és az egyéb vadon élő rovarok szinte teljesen eltűntek, így számos növényfaj beporzása teljes egészében a házi méheken múlik. A méhek világnapjával próbáljuk mi, méhészek felhívni az emberek figyelmét e rovarok és a természetvédelem fontosságára, illetve a méz és egyéb méhészeti termékek fogyasztásának jótékony hatásaira – tudatta Lehoczki Dávid.

A 28 éves méhész emellett arra is kitért, hogy egy hete sárgállanak a repcetáblák, de a szárazság miatt a megszokottól fejletlenebbek. Ugyanakkor e növényfaj virágzása akár négy hétig is eltarthat, így abban bízik, hogy némi esőzés és azt követő napsütéses időjárás után nem hiába keresik fel a virágokat a méhek a repceméznek valóért.

Átmenetileg volt gyógyír a járvány

A járvány felbukkanása után mindenkinek eszébe jutottak a vitaminok és az egészséges, természetes élelmiszerek. Ezt Fekete József is megerősítette: a mézvásárlás terén tapasztaltak egy – nagyjából egy hétig – tartó emelkedést. Mint mondta: amennyit ez idő alatt nőtt a forgalom, a kijárási korlátozás és az óvatosság miatt később annyival esett vissza. Az egyéb méhészeti termékek – mint például a propolisz – után sem nőtt meg számottevően a kereslet. Mivel az utóbbi évek nem kedveztek a méztermelésnek, illetve a szakemberek igyekeznek egy adózási éven belül értékesíteni a portékájukat, így a méhészek többségénél nem áll tartalék gyanánt hordószám az aranyló finomság. A méhészeti egyesület megyei szaktanácsadója arra is felhívta a figyelmet: könnyen lehet, hogy ez lesz az első olyan év, amikor csak nehezen fogják tudni kielégíteni a hazai piac igényeit.