Az Ipoly-völgyben és a Cserhátalján is telel az év madara

Bár az erdei fülesbagoly nevéből azt gondolnánk, hogy az erdő az igazi otthona, így a 40 százalékot meghaladó erdősültségű Nógrád megye eszményi hely a számára, nem egészen így van. Elsősorban Nyugat-Nógrádban bukkannak fel példányok, ott is inkább mezőgazdasági területeken és lakott helyeken. Az erdei fülesbagoly hatalmas területen él: Európában, Ázsiában, Északnyugat-Afrikában és Észak-Amerikában egyaránt fészkel.

Térségünkben viszonylagosan kevés él belőle, a legnagyobb eséllyel a Cserhátalján és az Ipoly-völgyben fordul elő. Papp Ferenc, az MME Nógrád Megyei Helyi Csoportjának vezetője portálunknak elmondta: a faj a nagyobb legelőkkel, nyílt területekkel jellemezhető tájak madara.

– Fákon, varjúfélék elhagyott fészkeiben költ ott is, ahol a mezőgazdasági táblák vagy szántók határában esetleg csak egy facsoport, vagy kisebb kiterjedésű erdőfolt található. Az Alföldön élő emberek szempontjából ez a madár az erdőhöz kötődik, azaz erdei faj. Mivel a zárt erdőket elkerüli, térségünkre jellemző helyettesítője az ezen körülményeket előnyben részesítő macskabagoly – mondta a szakember.

Papp Ferenc hozzátette: az elmúlt hétvégén megtartott országos fülesbagoly-számláláson Nógrádban csak Bánkon és Karancskesziben figyeltek meg példányokat, de Érsekvadkerten és Ipolyvecén is találtak a faj jelenlétére utaló nyomokat.

Az erdei fülesbagoly idén az év madara: egy tavalyi internetes szavazáson választották meg a természetbarátok. Az őszi és a téli időszakban hatalmas, akár többszázas csapatok jelennek meg a falvak, városok parkjaiban, temetőiben, fasoraiban, hogy éjszakánként innen járjanak ki vadászni. Az emberi környezetet azért kedvelik, mert lényegesen melegebb, mint a külterületek. Ilyenkor könnyen megfigyelhetők, ezt a lehetőséget kihasználva legutóbb tavaly februárban mérte fel a hazai állományt az MME a szakembereikhez csatlakozó önkéntesekkel közösen. Akkor – a minden korábbinál több beérkező adat alapján – hazánk legalább 459 településén, 694 helyszínen, 11 ezer 412 erdei fülesbagoly telelt. Az idei eredmények összesítése később várható.

Egy éve Nógrád megyében 22 példányt figyeltek meg, a baglyok több mint felét Szécsény környékén, a továbbiakat pedig Érsekvadkert és Rétság térségében. A világállomány mintegy 28 százaléka él Európában. Magyarország e gyakori bagolyfajának költőállománya 6500–12 000 pár közé becsülhető az MME felmérései szerint. A közepes termetű, terepszínű, a fakéreg mintázatához hasonló tollruhás madár jól beleolvad környezetébe. Nevét jellegzetes, felmereszthető tollfüléről kapta. A szárnya hosszú és keskeny, röpte csapongó.

Az erdei fülesbaglyok ragadozó életmódot folytatnak, fő táplálékukat kisrágcsálók, egerek és pockok képezik, de időszakonként jelentős számban zsákmányolhatnak énekesmadarakat is.

Választhatott a lakosság

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok bemutatása a szélesebb közönségnek. A négy évtizede futó akcióban tavaly nyáron a lakosság választhatott három faj – az erdei fülesbagoly, a füleskuvik és az uráli bagoly – közül. A szavazásban győztes erdei fülesbagoly Magyarország legismertebb, lakott területeken is előforduló bagolyfaja.