Lélegzetelállító fotókon örökítették meg a salgótarjáni villámokat

A hirtelen lehűlés záporokat, zivatarokat hozott magával Nógrád megyébe is, és az égen átcikázó villámok sem voltak ritkának mondhatók kedd este.

Sz. R.

Salgótarján, 2019. augusztus 14. Villámok cikáznak az égbolton Salgótarján felett 2019. augusztus 13-án. MTI/Komka Péter

Forrás: MTI

Fotó: Komka Péter

A Dunántúlon és a főváros térségében is zivatarok pattantak ki, mely a Barcs-Salgótarján vonal mentén később egy hosszú zivatarvonallá fejlődött.

Ez a zivatarvonal látványosan kirajzolódik az Időkép Közép-európai radarképén, hazai, valamint villámtérkén is:

A salgótarjáni villámokat az MTI Nógrád megyei fotóriportere Komka Péter is megörökítette, akinek egyes fotóján egyszerre négy villámot is láthatunk.

Villámok cikáznak az égbolton Salgótarján felett augusztus 13-án.
MTI/Komka Péter

Hasonló fotókat kaptunk a salgótarjáni Kisbali Bencétől is, aki a megyeszékhely belvárosában, a Pécskő úton fotózta le a félelmetes, de annál gyönyörűbb égi jelenségeket.

A villám egyfajta elektromos gázkisülés, ami felhőn belül, felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. Többnyire elágazásos szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Ritkább jelenség az egyenes villám és a gömbvillám. E két utóbbira nincs általánosan elfogadott tudományos magyarázat. Az egyenes villám jellemzője, amiről a nevét is kapta az, hogy a vonala nélkülözi a villámokra általában jellemző elágazásokat (a villám vonala valójában nem egyenes, hanem íves is lehet). Az egyenes villám hurkot is leírhat.

Villámok Salgótarján felett

És bár a villám okozta fényjáték egészen lenyűgöző, mégis számtalan veszélyt rejteget. Magyarországon elsősorban májustól augusztus végéig számíthatunk villámlással járó viharokra. Hazánkban évente 20-40 embert ér villámcsapás, ezek többsége szabadterületen következik be, áll a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága közleményében.

Az emberi testet érő közvetlen villámcsapás élettani hatása a nagyfeszültség okozta sérülésekhez hasonlít. A villámáram a belépési és a kilépési ponton égési sérüléseket okozhat, az ereken és a perifériás idegrendszeren átáramolva pedig tönkreteheti a mozgást irányító és az érzeteket továbbító idegkötegeket. Emiatt még a kisebb villámcsapás által okozott áramütés is azonnali szívleálláshoz, halálhoz vezethet. Abban az esetben van esély a túlélésre, ha az áram a testfelszínen folyt keresztül, de ilyenkor is felléphet bénulás, amnézia, görcsök, égés vagy szívkárosodás.

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága az alábbi tanácsokat adja villámlás esetén:

Ha van egy ház a közelben, legjobb, ha annak közelébe húzódunk, az épület villámhárítójától (ha van) legalább 3-4 méterre.

Lehetőség szerint menjünk be egy házba.

Ne álljunk az ablakhoz, azokat zárjuk be.

Kerüljük az antennák, nagyobb fémszerkezetek közvetlen környezetét.

Ne tartózkodjunk vízben.

A villám általában a térség legmagasabb pontjába csap bele, ezért nem ajánlott magányos vagy erdőszéli fa alá húzódni.

Ha sík területen tartózkodunk, legjobb, ha leguggolunk, összezárjuk lábfejünket, és ebben a helyzetben várjuk meg, míg elvonul a vihar.

Viharos időben lehetőleg maradjunk az autóban, zárt ajtók és ablakok mögött. Az autó fémkarosszériája ún. Faraday-kalitkát képez, ezáltal jó védelmet nyújt a villámcsapás ellen.