Járdaépítés miatt féltik a kocsibejárójukat a rétságiak

Az önkormányzat minden évben hosszabb listát készít arról, hogy melyek azok a legszükségesebben városkarbantartási munkák, amelyek saját forrásból finanszírozhatóak, vagy esetleg, ha nagyobb volumenűek, közbeszerzést igényelnek. Ebben legtöbbször járdaépítések és felújítások, kátyúzások, vagy éppen közvilágítás cseréje szerepelnek. Az elővételezett munkálatok közül sok még tavaly elkészült, némelyik az idei évre tolódott át. Akadnak olyan területek, ahol elengedhetetlen a további egyeztetés is a beruházásról.

Az egyik ilyen téma a Mező utcai járda építése. Aki gyakrabban közlekedik Rétságon, és nem csupán a 2-es főúton halad keresztül, tapasztalhatja, hogy a mellékutcákban alig akad kiépített járdaszakasz. Az emberek így aztán többnyire a gépjárművek által használt területeket veszik igénybe, ami, bár errefelé gyér az autóforgalom, balesetveszélyes, különösen a gyerekekre nézve. Nem véletlen tehát, hogy a városvezetés eltervezte, ha már az előző években sikerült a főúton a járdaépítési-meghosszabbítási program, ideje lenne ugyanezt a bekötőutcákban is megvalósítani. Ezek egyike az északi városszélen található benzinkúttal szemben nyíló Mező utca.

Az önkormányzat próbálkozásai azonban akadályokba ütköznek. Dr. Szájbely Ernő, a pénzügyi és városüzemeltetési bizottság elnöke a fentebb említett testületi ülésen kifejtette: itt korábban megtörtént az útpadkák kijavítása, ám a megítélések szerint szükséges a szilárd burkolatú járda kiépítése. E kérdésben azonban a lakosság igen megosztott.

Többen féltik a már korábban kiépített kocsibejáróikat, mondván: az esetleges aszfaltozás majdan komoly költségű átépítési munkálatokat kíván meg tőlük. Mások viszont örülnének, ha végre a gyalogosközlekedés biztonságosabb lehetne. Beszélgettünk néhány lakóval, akik nevüket nem vállalva elmondták, őket az önkormányzat részéről hivatalosan eddig nem kereste meg senki, akarják-e vagy sem a járdát.

Erre utalt dr. Szájbely Ernő is, aki szerint addig érdemi lépés nem tehető, amíg ténylegesen fel nem mérik az igényeket, mert az emberek megkérdezése nélkül semmilyen döntést nem akar meghozni a testület. Erre viszont egy ideig még várni kell.

A városkarbantartási tervben ugyancsak szerepel még a sporttelep futókörének rendbetétele is, amire a helyi kocogó hölgyek és urak részéről nagy az igény, a költségbecslése el is készült, de a kivitelezés egyelőre várat magára.

Más szempontból érdekes a Templom utcai szükséglakás helyzete is. A felújításról már konkrét költségvetés is készült, a képviselők azonban olyan magasnak ítélték a megállapított összeget, hogy abból akár egy új épületet is fel lehetne húzni. A dilemma és a halogatás talán éppen ebből fakad, megéri-e a részleges, avagy teljes körű korszerűsítés, vagy végleg bontsák el a házat? Ez utóbbi esetben, ha a szükség úgy diktálja, más megoldást kell keresni a károsult személyek átmeneti elhelyezésére, ideiglenesen, amíg el nem készül az új lakás.