almanach 2019

2019.07.17. 11:20

Bemutatkozik Nógrádszakál, amit a közmunkások tartanak rendben

Az egyik legszebb fekvésű település a megyében – északról az Ipoly határolja, délen a Cserhát andezitkúpjai merednek fölé – mégis kevés pályázati lehetőség adódik az önkormányzat számára.

Lászlók Judit

 

Nógrádszakál

Polgármester: Radvánszky Judit

Alpolgármester: Hódosi Tamás, Oláh Ernő

Jegyző: Németh Ilona

Képviselő-testület: Balla Péter, Szilágyi Szilárd

Községháza: Címe: 3187 Nógrádszakál, Madách út 18.

Telefon: 32/455-155, Fax: 32/455-133, e-mail: [email protected]

Ügyfélfogadási időpontok: hétfő 8:00–12:00-ig, és 13:00–15:00-ig, kedd 8:00–12:00-ig és 13:00–15:00-ig, csütörtök 8:00–12:00-ig, és 13:00–15:00-ig

Településrész: Ráróspuszta

Lakosság száma: 664 fő

Ennek hiányában 138 közmunkás keze munkáját dicsérik a faluban lévő újítások és fejlesztések.

Fejlesztések A legnagyobb beruházásuk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretén belül valósult meg. A helyi Játék Óvoda épülete újult meg közel 28 millió forintból.

A korszerűsítéssel csökkent az óvodaépület energiaigénye, károsanyag-kibocsátása, valamint ezáltal működési költséget takarítanak meg.

Az energetikai korszerűsítés során az ingatlan külső homlokzata hőszigetelést kapott, valamint kicserélték a homlokzati nyílászárókat. A meglévő fűtőberendezéseket és vezetékeket lebontották, helyettük zárt égési rendszerű kondenzációs kazánt szereltek fel. A megújuló energia használata napkollektoros rendszer kiépítésével valósult meg.

Ezeken felül az összes többi felújítás a közmunkaprogramban részt vevő lakosokhoz kötődik. A program keretén belül tartják rendben a templom és a kálvária területét, valamint az odavezető utat. A keresztút állomásokat bár néhány éve felújítottak, az időjárás viszontagságainak köszönhetően ismét rendbehozatalra szorulnak. A közmunkások a temetőt is gondozzák, valamint az azt körülvevő kerítés létesítése is nekik köszönhető.

Ezenkívül mindannyian részt vettek a ravatalozó teljes körű felújításában. Korábban mindig magas költségekkel járt a rendezvények lebonyolításához szükséges mobilszínpad kibérlése, ezért létrehoztak egy saját szabadtéri színpadot, hozzá tartozó padokkal.

Radvánszky Judit polgármester az 1956-os emlékműnél, háttérben a felújításra váró templom
Fotó: Hűvösi Csaba / NMH

Milyen fejlesztésekre lenne szüksége a jövőben a településnek?

Nagy Ferencné: – Jelenleg Ráróspusztán élek, ahol nemrégiben felújították a rossz állapotban lévő bekötőutat, amelyre már nagy szükség volt. Nagyon szeretném, ha egyszer megvalósulna a szabadstrand Ráróspusztán, mivel korábban találtak 31 Celsius-fokos meleg vizet a környéken. Az önkormányzatnak, azonban nincs ehhez elegendő anyagi forrása.

Hegedűs Lászlóné: – Az óvoda felújításának nagyon örültem. Az intézmény jelenleg 33 gyermek befogadására alkalmas, akik között különleges bánásmódot igénylő apróságokat is nevelnek, valamint az intézmény cigány kisebbségi kulturális nevelési feladatokat is ellát. Emellett szeretnénk, ha ismét működhetne iskola a településen.

Hódosi Tamás alpolgármester, méhész: – Korábban egy nagyobb vállalkozás működött a faluban, amely sok ember számára biztosított megélhetést. Ennek bezárása óta, nincs munkalehetőség a faluban a közmunkán kívül. Korábban próbálkoztunk vállalkozást indítani, de ez nem sikerült. Ezért szeretnénk munkahelyteremtés céljából cégeket csábítani a településre.

A Palóc Grand Canyon szépségei

A nógrádszakáli Páris-patak völgye 1976 óta helyi védelem alatt álló, közel 30 hektár kiterjedésű terület, amely az UNESCO Nemzetközi Földtudományi és Geopark Program keretén belül működő Európai és a Globális Geopark Hálózat tagjává vált Novohrad-Nógrád Geopark egyik jelentős földtani értéke.

Általában száraz a meder
Fotó: H.Cs. / NMH

A völgy a Litke és Nógrádszakál között húzódó Ipoly-szorosban bújik meg. A „Palóc Grand Canyon” néven is ismert ékesség az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont látványos vízesések képződnek a 15-20 méter mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben. Több millió évvel ezelőtt egy folyó kanyargott ezen a területen, most a felhalmozódott hordalék megkövesült rétegeit lehet itt megcsodálni.

Nemrégiben a Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, amelyek világviszonylatban is kuriózumnak számítanak. A vulkáni kitörések megszűnte után lerakódott vulkáni üledékes anyagba növényi részek és fatörzsek ágyazódtak be. Az addig tavi környezetben lévő vulkáni üledékes réteg és a külső erők hatására a forró anyagban el nem égett fatörzsek korhadásnak indultak, a helyükön idővel üregek maradtak, amelyek a völgy fejlődésével és mélyülésével kerültek a felszínre. Az üregek lényegében a vulkáni üledékes kőzetbe beágyazódott fatörzsek lenyomatai, innen ered a lenyomatbarlang elnevezés is. Az utóbbi években megnőtt a turisták száma a helyi nógrádikumnál, ezzel újabb lehetőségeket teremtve Nógrádszakálnak és Ráróspusztának.

Radvánszky Judit, a település polgármestere

Radvánszky Judit

– Milyen szerepet tölt be a közmunkaprogram?

– Fontos részét képezik a településnek a közmunkások. Pályázati források híján, az ő segítségükkel oldjuk meg a faluban felmerülő problémákat. Ez rendkívül költséghatékony a számunkra.

– Hogyan hat a falu életére a növekvő látogatószám?

– Pozitívan, mára jelentőssé vált a turistaforgalom a településen. Közkedvelt hely a Palóc Grand Canyon, a Kálváriadomb és a templom az ország egyik legrégebbi a harangjával. Hozzáteszem azonban, hogy a domb kihasználtsága nem százszázalékos. Sok idős ember él itt, számukra nehezen megközelíthető, elég meredek és sokat kell gyalogolni. Ezért a korábban itt tartott búcsúk elmaradtak. Persze a turisták ennek ellenére is látogatják ezeket a nevezetességeket.

– Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

– Jelenleg az orvosi rendelő felújítása, akadálymentesítése, valamint a hivatal épületének rendbetétele lenne a legfontosabb. Terveink között szerepel még a csevicekút helyrehozatala és megközelíthetőségének a biztosítása. Ezenkívül szükség lenne néhány belterületi út felújítására. A templomot pedig az egyházzal közösen, pályázati forrásból kívánjuk rekonstruálni. Szeretnénk kialakítani a falugondnoki szolgáltatást, valamint falubuszt biztosítani a lakosoknak. A továbbiakban pedig a Páris-patak völgyénél kívánunk létrehozni egy pavilont, ahol a turistákat megismertethetnénk a falu történetével, valamint útbaigazítást is adhatnánk a számukra.

Rendbe hoznák a csevicekutat

A csevice sós nedvet jelent. A palócok azonban a szénsavas vizek megkülönböztetésére használják ezt a szót. Kevesen tudják, azonban, hogy Nógrádszakálon is található szén-dioxid-tartalmú ásványvíz.

Már az ősidőkben is laktak errefelé

A település valószínűleg már az ősidők óta lakott. Erre utalhat, hogy a helyiek szerint az Aranydomb-dűlőben ősi temetkezési hely lehetett, hiszen 1896-ban a vasútépítés alkalmával a község határában régi épületek alapfalait és urnákat is találtak. A XV. században a Guthi-Országh család birtoka volt a terület, később a Dályaiak, a Lossonczyak, majd a Forgáchok lettek legnagyobb urai. Későbbi tulajdonosai: a Szent-Ivány, a Szígyártó és a Szerémy család, valamint Hoffman Ödön.

Az első írásos adat 1864-ből származik, a kút pedig az Ipoly és a vasúti töltés között helyezkedik el. Az ezt követő 60 évben nincs róla adat. Majd egy 1933-as tanulmány eltűntként említi a kutat, azonban a levéltári adatok bizonyítják, hogy a helyiek nemcsak használták, hanem karban is tartották azt. Bár 1937-ben még palackozott víz árusítását is tervezték, a szükséges anyagi forrás azonban nem állt rendelkezésre.

Nagy Ferenc volt tanácselnök közlése szerint az 1950-es évek elején, az Ipoly áradásakor arra lettek figyelmesek, hogy néhány helyen „felbugyog” a folyó. Ezen helyeket megjegyezték, majd az ár levonulás után gémeskúttá alakították őket. A kút már évek óta használhatatlan állapotban van. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a közmunkásaik segítségével rendbe hozzák és hasznosítják a csevicekutat.

 

Ezek is érdekelhetik