Újabb négy évre marad a nemzetközi hálózat tagja a geopark

Az UNESCO a két korábbi világhálózata, vagyis a Világörökség, illetve az Ember és Bioszféra programok mellé 2015 őszén ismerte el úgymond „sajátjaként” a geoparkokat.

Az UNESCO Globális Geoparkok arra törekednek, hogy bemutassák a geológiai változatosságot, elősegítsék az élettelen környezet védelmét, az oktatásba és turizmusba való bekapcsolását a kialakított jó gyakorlatok segítségével. A Világörökség és a Bioszféra Rezervátumok helyszíneivel együtt az UNESCO Globális Geoparkok teljeskörűen jelentik a fenntartható fejlődés eszközeit és felbecsülhetetlen szerepet játszanak a 2030-ra kitűzött fenntartható fejlődési célok megvalósításában – mind globális, mind lokális szempontból.

A Novohrad-Nógrád Geopark 2010-ben nyert felvételt az Európai és a Globális Geoparkok Hálózatába. 2014-ben a határon átnyúló – akkorra Vanyarc csatlakozásával már 94 települést lefedő – terület sikeresen megújította nemzetközi tagságát, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntöttek a bizottsági tagok a zöld kártyáról, vagyis a cím négyéves megújításáról. A folyamatok a nemzetközi megítélés szerint összességében továbbra is jó irányba haladnak a területen, ezt igazolja vissza a mostani döntés is.

Tavaly nyáron Malajziából Ibrahim Komoo professzor és Németországból dr. Henning Zellmer érkeztek a térségbe. Mint mindenki, aki ilyen felülvizsgálat elvégzésére jogosult, ők maguk szintén geoparkot irányítanak menedzsment vagy tudományos oldalról; túl vannak már legalább egy olyan felülvizsgálaton saját területüket tekintve, amelyet zöld kártyával abszolváltak; továbbá delegáltként több – de legalább négy – éve aktívan részt vesznek a nemzetközi hálózat munkájában.

Ez a kritérium, ez a szakmai felkészültség szükséges ugyanis ahhoz, hogy valakit felülvizsgálatra kijelölhessen az UNESCO.

Gigantikus beruházás kapujában

Bár a geopark 64 magyar és 28 szlovák települést ölel fel, lényegében két „fővárosa” van: Salgótarján és Fülek. Ennek okán a működtetés terhei is leginkább ezen városokra hárulnak. A geopark fejlesztéseket önállóan jellemzően pályázati támogatások felhasználásával tud megvalósítani. Ezek közül kiemelkedett a 2014 végére befejeződött fejlesztés, amelynek részeként átadták az eresztvényi központot és a salgóbányai Geocsodák Házát, de tanösvények sorát is kialakították vagy felújították. Ez a beruházás azonban eltörpült amellett, amelynek kapujában a geopark áll (annak egész magyarországi területét érintően): a Modern Városok Program részeként 22 milliárd forint összértékű fejlesztés kaphat hamarosan zöld utat – a zöld kártya mellé.

Az eljárás során a szakértők megtekintik a terület egyes értékeit, megismerkednek a menedzsmenttel és a fejlesztésekkel, de szóba elegyednek turistákkal is, hogy az őket fogadóktól független információkhoz is hozzájussanak. Tapasztalataikat egy jelentésben összegzik, ez alapján hoz döntést az UNESCO szakbizottsága.

A másik két UNESCO által felügyelt világhálózat esetében a nemzetközi címeket lényegében csak elveszíteni lehet, súlyos problémák felmerülése esetén. A geoparkoknál fordított rendszer működik: itt négyéves ciklusokban szükséges a megerősítés arról, hogy az adott területen az elvárásoknak megfelelő irányba tartanak a folyamatok.

Egy geoparki felülvizsgálat háromféle eredménnyel zárulhat. A zöld kártya újabb négy éves nemzetközi tagságot jelent. Sárga kártyát akkor kap egy terület, ha ott összességében rendben mennek a dolgok, de néhány kérdéskörben jelentős változások szükségeltetnek. Viszonylag ritka esetben, súlyos hiányosságok és lemaradások esetén egy piros kártyával kizárják az adott területet a nemzetközi hálózatból. A zöld kártya tényét nyilvánosan elérhető információk alapján közölte a Novohrad-Nógrád Geopark, a döntéssel kapcsolatban hamarosan egy sajtótájékoztatón ismertetik majd a legfontosabb részleteket.