A képzelet szárnyán: Tarján, az adatbányász város

A 21-es út négysávosítása és a járműipari fejlesztések elindítottak egy folyamatot, melyhez kapcsolódva több új cég telepedett meg a régi iparterületek romjain.

Persze ehhez kellett az a hajtóerő, amelynek magja a 2019-ben megválasztott fiatal, szülőhelyére visszatérő független polgármester volt, aki új struktúrát épített ki az önkormányzat működésénél. A döntéshozatal már nem egy szűk körű városvezetés aktuálpolitikai véleményének a figyelembevételével, politikai érdekek és érdekkörök mentén történt, hanem a város hosszú távú érdekeinek felmérésével, felismerésével és érvényesítésével.

Az önkormányzat bizottságaiba a polgármester a város vezető cégeinek, intézményeinek képviselőit hívta meg, ezzel e testületeknek valós szerepet adva a megelőző struktúrával szemben, maximálisan figyelembe véve a döntéshozatalnál ezen fórumok véleményét. A tervezésnél és a döntéshozatalnál így szélesebb látószög érvényesült, mely elősegítette a sokszor szétmutató érdekek, álláspontok egy irányba történő terelését.

A polgármester első helyre helyezte a helyi gazdaság megerősítését, az országgyűlési képviselővel karöltve jelentős kedvezményeket harcolt ki az újonnan idetelepülő, valamint a már itt lévő vállalkozásoknak, különösen a foglalkoztatás terhei és az önkormányzati adók tekintetében. A város állandó fórumot tartott fenn a helyi vállalkozások részére, elősegítve az eddig elszigetelten működő cégek egymást is erősítő hatását, és megteremtve, hogy az önkormányzat a helyi vállalkozások számára csomópontot képezzen, ahova bármilyen problémájukkal, kérdésükkel fordulhatnak segítséget remélve, és kapva. Így az önkormányzat is állandóan valós képpel és információkkal rendelkezik a helyi gazdaság életéről, ellentétben az eddigi struktúrákkal.

Természetesen az első évben nem volt egyszerű dolga a szociális kiadások radikális csökkentésével, de ennek a gazdaságra és a lakosság összetételére gyakorolt jótékony hatása már a második évtől érezhető volt.

A 2017-ben szárnyait bontogató főiskola mostanra elérte a 400 fős hallgatói létszámot, origóját adva jó néhány helyi startup­vállalkozásnak, különösen a speciális informatikusképzésnek köszönhetően az internetes adatbányászat és adatelemzések terén.

Ezeknek köszönhetően már nemcsak a betanított munkások és az alacsonyan kvalifikált szakmunkások alkalmazása jellemző az újonnan idetelepült vállalkozásoknál, hanem több startupjellegű, jellemzően magas szellemi értéket hordozó vállalkozás vetette meg a lábát. Az alacsonyan kvalifikált munkaerő egy része elhagyta a várost, így a 42 ezer főben stabilizálódó lakossági létszám átlagkeresete az országos átlag fölé emelkedett, a megyei jogú városok első harmadába került.

A város látványosan feléledt, a reálkeresetek növekedésével visszatért az élet az eddigi szolgáltató és kereskedelmi szektorba, az ingatlanárak rövid idő alatt megközelítették a többi megyei jogú város szintjét, a városközpontban a bérleti díjak két év alatt a duplájára emelkedtek. Az országzászló melletti kávézó teraszáról az idelátogató turisták egy nyüzsgő városközpontot láthatnak a 2020-ban sétálóutcává vált Rákóczi út mentén.

Ez a változás természetesen magával hozta a peremkerületek fejlődését is. Az ott élők kezdtek a környezetükre más szemmel tekinteni, és már tudnak is áldozni a jövedelmükből az eddig elhanyagolt ingatlanok felújítására.

A városközpont Vásártértől Salgó útig húzódó szakaszán minden kis zöld területet megbecsülnek az itt élők. Az eddig elhanyagolt parkokat újra birtokba vették, mindenhova jutott egy helyiek által gondozott sziklakert, pihenőpad.

A Vásártéren az eddig kihasználatlan park területén sövénylabirintus épült a gyerekek nagy örömére, a Hegedűs Morganról elnevezett – eddig névtelen – téren a játszótér mögötti sportpálya használatához már egy hónappal korábban be kell jelentkezni.

A Városdomb park (régi nevén Rokkant-telep) házai közötti sétautak sávjai a gondozott növényeknek köszönhetően azt az illúziót keltették, hogy az emberek nem is egy lakott területen, hanem az erdőben sétálnak. Mellette az eleddig elhanyagolt önerdősült területet kitisztították, és Városerdő néven most egy sütőhelyekkel, sétautakkal, fákkal és bokrokkal tarkított való­ságos kis erdő húzódik itt. Ennek szélében sövénnyel elválasztva a fiatalok kedvelt biciklispályája, a rövid, de meredek és akadályokkal tarkított downhillpálya kapott helyet a Szerpentin út tetejére épített kilátótól a régi sportpálya helyén felépült szabadidőközpontig.

A Kálvária-hegy városhoz történő csatlakoztatása már a 2010-es években elindult, melyet tovább folytatva a város szerves része lett, a tv-toronyhoz tervezett sikló építését a napokban kezdték meg.

A Tarján-patak eddig lefedett részeit, ahol csak lehetséges volt, visszabontották, most szinte mindenhol széles lépcsőkön le lehet menni a kristálytiszta vizű patakhoz, mely a nyári melegben a víz szélén pancsoló gyerekek zsivajától hangos.

Jelentős anyagi áldozatok árán – állami támogatással – sikerült a ’70-es években betömött kisvasútalagutat, mely a Vásártértől a város alatt a Régi temető mögöttig húzódik, újra járhatóvá tenni.

Ez az igazi ritkaság sok turistát idevonz, mivel kevés helyen lehet gyalogosan vagy az itt bérelhető négykerekű elektromos motorokkal több kilométeres barlangtúrát tenni egy város alatt. Az alagút külön érdekessége a Szerpentin út tetején lévő kijárata, melynek harmincméteres csigalépcsőjét csak a fiatalabb generációk vállalják be.

A város környéke főképp a 2019-ben megépült fogaskerekű kisvasútnak köszönhetően igazi hegyikerékpáros-központtá nőtte ki magát. Aki nem hozott saját kerékpárt, az a kisvasút Főtéri megállójánál, vagy a salgóbányai végállomásnál bérelhet, ahonnan számtalan jelzett erdei útvonalon ereszkedhet vissza a látogatóközpontban kapott térkép alapján, vagy mobilalkalmazást letöltve tájékozódhat.

Természetesen a kisvasút vonzerejének köszönhetően több vendéglátó és szolgáltató vállalkozás is elindult Salgóbányán és Eresztvényben. Felújították és újra megnyitották a Dornyay-turistaházat, ahol igazi kis kockás abroszos étteremben pacalpörkölt és fröccs mellett szívesen üldögélnek a nyugdíjasok is, felemlegetve Salgótarján iparának a ’80-as évekkel kezdődő megszűnése utáni gyászosabb esztendőket.

A helyi országos hírű onkológiai központ gyógyult betegei közül többen telket, házat vásároltak a Salgó és a Medves-fennsík környékén. A kiváló klímájú, csendet és nyugalmat biztosító településeken lehetővé vált számukra az orvosok által ajánlott életmódváltás, melyet a betegségük folytán átfogalmazott életcélok fontossági sorrendjének változása is megerősített.

A már meglévő turizmusra alapozva a helyi búvárklub most kezdett új vállalkozásba, kitisztították a salgói bánya­tavat, és egy különleges algafaj betelepítésével sikerült a vizében 20 méteres látótávolságot biztosítani. Most építenek egy vastag rönkfákból tervezett merülőközpontot a tó mellé.

Csörgött a vekker, enyhe fejfájással ébredtem, mostanában lidérces álmok gyötörnek.

Kiemelt fotó: A város szerves részévé válhatna a Kálvária-hegy, szemben a Városdombbá átkeresztelt Rokkant-telep

Fotók: Niederland Dávid