Lusta Jankó meghódította Zágrábot

Nincs megállás, folyton tovább és tovább gurul a Kerek Perec, és nincsenek határok, hisz’ a palócvidék mellett hol a Felvidéken, hol Bécsben, hol Prágában, hol Pozsonyban, vagy Münchenben bukkannak fel a nógrádi művészek, „frissen, sósan, ropogósan”, néhány napja pedig Zágrábban hódították meg műsorukkal az ottani gyerekhadat – s nem kevésbé a szülőket is!

NMH-információ. A népszerű Kerek Perec Egylet gyerekeknek nyújt népi mesés, zenés, táncos műsorokat Andrássy Ferenc zenész-tanár, Paluch Norbert néptáncpedagógus – a szécsényi Palóc együttes vezetője – és Takács Bernadett táncművész előadásában.

„A palóc népmesékből – amelyekből többet még Nagy Zoltán tanár úrral gyűjtöttem – sok népi zenével, tánccal formáljuk ki előadásainkat, ahol a gyerekek is a mese szereplői lesznek, megismerkednek népi hangszerekkel, a falusi és pásztorélet szokásaival, népi dallamokkal, táncos alaplépésekkel” – említi „Dras”, aki örömmel említi, hogy a minap már a hatodik államban, Horvátországban öregbítették a nógrádiak jó hírnevét.

„Zágrábból a külügyi tárca égisze alá tartozó Magyar Kultúra Házától kaptuk a felkérést, hogy az ott élő honfitársak számára szervezett mikulási műsorban adjuk elő zenés, táncos meseműsorunkat” – mondja Andrássy Ferenc, aki – mint hozzáteszi – nem tudja, mikor, hol fedezték fel őket az ottaniak. Csak „gyanítja”, hogy a Balassi Intézet hálózatához tarozó bécsi, prágai és pozsonyi Magyar Intézetekben tartott korábbi sikeres műsoraikra emlékezve ajánlották őket a zágrábiaknak is.

A horvát fővárosban pedig egy CT-s rendszámú nagykövetségi gépkocsi vezette fel őket az előadásnak otthont adó takaros kis színházba, ahol a mieink kétszáz gyereknek és szüleiknek adták elő Lusta Jankó és a bolond falu meséjét, amelybe szokás szerint rögtön bevonták a kicsiket, akik – főleg a „lakodalmi mulatságon” – ügyesen, találékonyan és élvezettel vettek részt a mókás, vidám, zenés, táncos játékban.

Volt ott minden: közös játék, móka, kacagás, tánc és mondóka – majd az előadás végén a szűnni nem akaró vastaps, amely a meghatott nógrádi művészeket köszöntötte.

„A szervezők megkérdezték, hogy jövőre vissza akarunk-e térni egy másik mesével. Hát, persze ! Egyben boldogok vagyunk, hogy szűkebb hazánkat, a Palócföldet, méltóan képviseltük” – teszi hozzá „Dras”, aki azt is elárulta, hogy az utóbbi másfél hónapban szinte szusszanásnyi szünetük sincs.

„Rengeteg helyre hívtak bennünket. Előfordult, hogy három egymást követő napon tizenegy előadást tartottunk felvidéki, magyarlakta kis falvakban, és minden nap 700 kilométert vezettünk, mert itthon is voltak kötelezettségeink” – folytatja Andrássy Ferenc, hozzátéve, hogy szívügyüknek tartják a magyar mesék, zenék, népi hagyományok átadását a határon túli gyerekeknek.

De előtte, az ősszel már „hazai pályán” ők nyitották meg a Zenthe Ferenc Színház gyerekeknek szóló Tudor–Vidor bérlet sorozatát a Juhászmesék című vadonatúj darabjukkal, amellyel szintén nagy sikert arattak.

S nincs megállás! Épp, hogy Zágrábból hazaértek, már mentek is Őrhalomba, Ságújfaluba, Ózdra, majd Szécsény következik, s utána ismét felkerekednek a Felvidékre, a gömöralmágyi és sajógömöri gyerekekhez.

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a világhírű Muzsikás együttes meghívott bennünket a Budapesti Művelődési Házban tartandó gyermektáncházára, ahol – Porteleki László prímás barátom váratlan felkérésére – szintén egy fergeteges mesével vidíthatjuk a legfiatalabbakat” – mondja „Dras”, aki szerint azért ilyen kapósak, mert nagy igény van az általuk előadott nívós, megfizethető gyermekműsorokra.

Márpedig a gyerekek imádnak ma is játszani, szeretik a jó kis palóc népmesét, néptáncot és népzenét – csak legyen, aki megmutatja nekik. Ezt teszik ők, és talán nem véletlen, hogy 2012 óta már a 400. előadásához közelednek – és persze a Kerek Perec tovább és tovább gurul, „frissen, sósan és ropogósan”!

B.R.