Ki viszi el ezentúl a szemetet?

Huszonhat nyugat-nógrádi településen kerülhet veszélybe hamarosan a szemételszállítás, mert a szolgáltató cég június 30-tól nem vállalja a településeken a kommunális hulladék elvitelét. Erről levélben értesítették a többségi tulajdonos önkormányzatokat. A feladatot legrosszabb esetben átmenetileg átveheti a katasztrófavédelem, az egy-két hét kiesés viszont igencsak kedvezőtlenül érintheti a lakosságot. A gyors megoldás érdekében szerdára tanácskozást hívtak össze a Pest megyei Ipolytölgyesen.

Nógrád megye. Szűkebb hazánk nyugati részén, Honttól Őrhalomig, Herencsénytől Berkenyéig, összesen huszonhat településen – és további hét Pest megyei, börzsönyi községben – látta el mindeddig a szemétszállítási szolgáltatást az Észak-Pest Nyugat-Nógrád Megyei Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (ÉNYMK).

Május harmincadikai keltezéssel azonban a cég Papi Zoltán és Kiss Balázs aláírásával egy levelet fogalmazott meg az érintett önkormányzatoknak, amelyben közlik: „Sajnálattal értesítjük tisztelt polgármestert, hogy az ÉNYMK Nonprofit Kft., a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő változások és az ezzel kapcsolatosan kialakult bizonytalan helyzetre való tekintettel, valamint az elmúlt években keletkezett hiány miatt, 2016. 07.01.-étől a közszolgáltatási feladatok ellátását nem tudja tovább finanszírozni, így vállalni sem. Levelünk megküldésével egy időben felvesszük a kapcsolatot a Katasztrófavédelem illetékeseivel és tájékoztatjuk őket, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat 2016. 06.30.-ig tudjuk ellátni.” Indoklásul, illetve döntésük alátámasztásaként három okot határoztak meg: a rezsicsökkentést, az új adókat és a bevételeik államosítását.

Az egyik országos internetes portálon Papi Zoltán részletezte a folyamatok hátterét. Kifejtette, hogy a szemét elszállításának rendjét és árát az egyes önkormányzatok helyi rendeletekben szabályozták, erre jött tavaly a kormányzat rezsicsökkentése. Akadt olyan hely, ahol a nyolc éve érvényes árból kellett engedni, másutt viszont nem is volt ilyen díj, mert az önkormányzat akart fizetni.

– Képzeljük el, hogy ha nekünk tizennyolcezer forintba került rendszeresen elvinni egy adott egységet, akkor lehet, hogy az adott önkormányzati rendeletben csak tízezer forint volt a díj, hogy jól nézzen ki, vagy azért, hogy támogassák a lakosságot, a többit beszedték kommunális adóban, egyebekben, aztán kifizették nekünk. Ebben az esetben most erre tízezerre jött a rezsicsökkentés, tehát kilencezerért kell elvinnünk a tizennyolcezer helyett. És akkor az extra adókat még nem is soroltam. Nálunk nincs akkora árrés, hogy ezt súlyos veszteségek nélkül elbírjuk – nyilatkozta a nonprofit kft. egyik vezetője.

Ugyancsak gondot jelentett, hogy az útdíjat, a felügyeleti vagy hulladéklerakási díjat nem háríthatták át a fogyasztókra. Ám törvényes úton egyéb bevételi forráshoz csak úgy juthatott a szolgáltató, ha működési területén még több szelektív hulladékot gyűjt be, ebből viszont sehol sem lehet annyit összeszedni, hogy biztosítsák a gazdaságos fenntartást.

Ráadásul a díjbeszedés jogát is elvették mind az önkormányzatokról, mind a szolgáltatóktól, ami azt eredményezte, hogy az addig viszonylag „kordában tartott” nem fizető emberek még hanyagabbá váltak, és a kintlévőségek még inkább növekedtek. Létrejött egy állami szervezet ugyan, Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) néven, amely biztosította volna az ÉNYMK működéséhez szükséges összegeket, így a szolgáltatónál lényegében csak maga a szemétszállítás feladata marad.

Csakhogy különböző nehézségek miatt ez a szervezet az eredeti, április elsejei határidő eltelte után három hónappal sem kezdte el tényleges működését, ami csak súlyosbította az állapotokat, az ÉNYMK vezetői pedig jelezték, lassan már nincs miből bért fizetni, az autókba üzemanyagot tölteni, egyszóval a működésüket biztosítani, ha már egyszer a bevételeket sem ők szedhetik be. Ez a kiszámíthatatlanság egyértelműen csődközeli helyzetet eredményezett, amire az állam a közelmúltban egy gyorssegély-pályázatot hirdetett, de Papi Zoltán megfogalmazása szerint ebből a pénzből is legfeljebb a gázolajat, meg a béreket tudnák kifizetni, a járulékokra már nem futná.

– Már tavaly is abba akartuk hagyni, mert látszott, hogy törvényesen működve durva veszteségeink lesznek, de meg akartuk várni, hogy mi lesz a legújabb szabályozás. Lehet, hogy önhibájukon kívül, de most már úgy látjuk, hogy az NHKV-nál nincsenek felkészülve a feladatra, teljesen kiszámíthatatlan minden. Előretekintve is olyan finanszírozási képletet adtak meg, amiből szerintem még ők se tudják, hogy mi fog kijönni, mi pedig pláne nem. Pillanatnyilag az NHKV-nak még adatot se tudunk átadni, mert nem tudják meghatározni, hogy milyen formában milyen adatokat kérnek – nyilatkozta az internetes portálon az ÉNYMK cégvezetője.

A községek természetesen nem maradhatnak hulladékszállítási szolgáltatás nélkül. Ezért lépett be a képbe sürgősen a katasztrófavédelem. A törvényi előírás szerint ugyanis, ha egy településen nem állapodnak meg egyetlen szemétszállító céggel sem, akkor a katasztrófavédelem tizenöt napon belül jelöl ki egy másik szolgáltatót. Ezalatt felmérik, kik alkalmasak ilyen feladat ellátására, kiknek van erre a tevékenységre engedélyük, megfelelő járművük, szakember-hátterük. A végül kijelölt cég többletköltségeit pedig a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ellenőrzése mellett az állam rendezi. Tehát nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy bárhol tartósan megszakadna, és elvégezetlenül maradna a szemét elszállítása – ilyenre hazánkban még nem volt példa.

Persze eddig a pillanatig nem akarnak eljutni az önkormányzatok. Éppen ezért június 8-ra, szerdára (azaz mára) egy sürgős tanácskozást hívtak össze Ipolytölgyesre, az ÉNYMK központjába. Itt a településeket területi megbízottak képviselik, Nógrádból hárman. Információink szerint az előterjesztendő javaslat lényege annyi: az érintett falvak „dobjanak össze” annyi forrást, hogy a szolgáltató cég legalább decemberig még biztosítani tudja a hulladék elvitelét, ami az előzetes számítások szerint mintegy harmincmillió forint volna. Ezzel időt nyernek, és az év végére, sok vajúdás után az NHKV is megindíthatja működését. Nagy kérdés azonban, hogy az anyagiakban nem túlságosan dúskáló önkormányzatok hajlandóak-e ennyit áldozni a célra, vagy rábízzák a dolgot végül a katasztrófavédelemre.

Szerda estétől mindenképpen okosabbak leszünk.