Terítékre került az ötödik nógrádi aranysakál

[caption id="" align="aligncenter" width="700"] Major Tamás fővadász az elejtett toportyánnal[/caption]

Major Tamás hivatásos vadász, a balassagyarmati székhelyű Földtulajdonosok Vadászati Közösségének fővadásza már a második aranysakálját ejtette el nemrég a Csesztvéhez tartozó Galibapuszta közelében.

Csesztve-Galibapuszta. Major Tamás lapunk kérdésére elmondta: a terület különböző pontjain minden éjjel hallani lehetett az aranysakálok vonyítását, Galibapusztától legtávolabb mintegy három kilométernyire. A legutóbb elejtett aranysakál két heti, kitartó utánjárás eredményeképpen került terítékre. A fiatal, mintegy hét-nyolc kiló súlyú szuka már a harmadik példány ezen a területen, valamennyi egy kilométer átmérőjű körön belül került terítékre.

Az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezete április végi elnökségi ülésén úgy döntött, hogy mivel az aranysakál megtelepedése Balassagyarmat térségében már biztosra vehető, két, akár telefonhoz is csatlakoztatható hangszórót vásárol. Ezzel a területen dolgozó hivatásos vadászok lejátszhatják a sakál vonyítását, ugyanis a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézetének kutatásai szerint a rejtőzködő életmódot folytató vadfaj egyedei így kommunikálnak egymással, jelenlétük legkönnyebben a hangjuk alapján bizonyítható.

Az első nógrádi aranysakált ugyancsak Major Tamás ejtette el, 2014 júniusában, azóta Dejtár és Érsekvadkert közelében is lőttek egy-egy példányt. A Galibapuszta környékén puskavégre került három példány közül egy kan, két szuka volt.

A faj gyors terjeszkedése alkalmazkodó képességének köszönhető: a Dél-Dunántúlra alig húsz éve visszatelepülő ragadozó ma már gyakori fajnak számít, védettsége és vadászidénye is megszűnt az elmúlt években. Nem csak a vadállományban, hanem alkalmanként a háziállatokban is okoz károkat. Egyetlen természetes ellensége a szürke farkas lenne, de ez a faj az alkalmatlan élőhelyek miatt a Kárpát-medence központi részeiről hiányzik. Ennek ellenére a toportyán – ez az aranysakál népi neve, Arany János Toldijából is így ismerhetik a legtöbben – terjeszkedése során a folyóvölgyeket követve már megközelítette Lengyelország déli határát is.