Mozgalommá nőtték ki magukat a „kiképzések”

Salgótarjánban egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy kezdeményezés, ami a sportolóktól kezdve az egyszerű háziasszonyokig mindenkit bevon a mozgásba. A széleskörű képzéseken áteső Kovácsné Szeles Enikő által életre hívott eddzENIway sportklub 2013-ban még csak húsz-harminc tagot számlált, ma már összesen háromszáz követője van a funkcionális edzésekre alapuló „mozgalomnak”, ami gyakran felér egy kiképzéssel. A gflextől kezdve a spartan race-en keresztül egészen a rúdfitneszig, mindenki megtalálhatja azt a mozgásformát, ami segít elérni a céljait, legyen szó fogyásról, vagy komoly sportteljesítmény eléréséről. Szétnéztünk hát, a magas nehézségi szintek ellenére miért is ilyen népszerűek ezek a foglalkozások.

– Bár a mozgás mindig fontos szerepet töltött be az életemben, versenyszerűen sohasem űztem – mesélte Szeles Enikő. – Gyerekként, iskolásként kézilabdáztam, majd tíz évet az aerobiknak szenteltem, és annak számos variációját megismertem, amit akkor nagyon élveztem. A három gyermekem mellett is folyamatosan, rendszeresen sportoltam valamit, de ez idő alatt teljesen átformálódott a mozgás iránti igényem. Már nem csak olyan edzésre vágytam, ami karban tart, kikapcsol, felvidít, hanem ami kihívás elé állít, ami erőnlétet követel. Így a funkcionális edzések felé terelődött a figyelmem.

– És alaposan ki is képezted magad a különböző módszerekkel kapcsolatban

– Így van, minden szabadidőmet ennek szenteltem. Szinte minden képzésem az International Wellness Institue-nál végeztem, úgy mint testépítés-fitnesz sportedző, gflex expert trainer, sparrowbag instructor, funkcionális trainer, Spartan Fighter Training oktató, Spartan Girja-Kettlebell oktató, illetve látóköröm szélesítése céljából részt vettem Tóth Zoltán speciális módszerek a testépítésben képzésén, a Fitness Company-nál pedig cross over x-training oktató képesítést is szereztem. De ismereteimet rendszeres work-shopokkal igyekszem folyamatosan bővíteni, legutóbb például az R-med Akadémia plyometria és agility workshopján vettem részt. Aztán mivel a kihívás éltet, 2014-ben úgy döntöttem, hogy belekóstolok valami teljesen új dologba, így kötöttem ki a rúdfitnesznél. Mindennek köszönhetően 2015 végére elértem azt, hogy egy igen széles réteget tudok a sport terén megszólítani.

– A sikeres képzések után nem is maradhatott el a toborzás.

– Nem kellett toborozni, szájról szájra terjedt a hír, hogy „te az a csaj kicsit bolond, de jól csinál valamit”. Komolyra fordítva a szót, hiszek benne, hogy edzőként példát kell mutatni, és motiválni kell az embereket, nemcsak a testünkkel, a megjelenésünkkel – mert ez ugye alap –, hanem az egészséges életmódunkkal, az erőnlétünkkel, a jó fizikális teljesítményünkkel, valamint pozitív gondolkodásunkkal is. Ennek szellemében cselekedtem, amikor 2013-ban egy fantasztikus kis közösség építésébe kezdtem lakhelyemen, Salgótarjánban, amelynek saját, egyszerű, családias, funkcionális termem és kertem ad otthont. Népes csapatom tagjaival napról napra itt feszegetjük a határainkat. Egy év alatt aztán nagyot fordult a világ, az életem gyökeresen megváltozott: az edzések, a programok és a vendégek száma hétről hétre nőtt.

– Jó kis csapat gyűlt össze az évek során

– Várakozáson felüli! De ez az egész nem csak a gflex-ről, a Spartanról, vagy a sparrowbagről, tehát a funkcionális edzésről, vagy az egészséges életmódról szól. Egymásra találtunk elég sokan: hasonlóan gondolkodunk, hasonlóak a céljaink, és ami a legfontosabb, komolyan csináljuk. Van, akinek egy adott élethelyzettel, van, akinek egy betegséggel, és van, akinek önmagával kell megküzdenie. Harcosok vagyunk mind, akik itt egymást támogatjuk, akiknek egy hatalmas lökést ad az edzés, a sok-sok közös program a mindennapokhoz.

– Mi a legfontosabb a foglalkozásokon?

– Az, hogy „nem izmokat edzünk, hanem mozdulatokat gyakorlunk” – ezt Góg Anikó, korábbi triatlon olimpikon jól a fejembe véste a funkcionális tréner képzésen. Megtanultam és megértettem, hogy minden mozdulatot olyan módon, olyan tempóban kell végezni, hogy a sportoló képes legyen mindezt kontroll alatt tartani. Nálam elsődleges szempont, hogy a vendégeim az edzéseken megtapasztalják saját erejüket, képességeiket és vélt korlátjaik kitolhatóságát.

– Pár mondatban be tudnád mutatni, hogy az edzések miben különböznek például az aerobiktól, vagy a klasszikus testépítéstől?

– Röviden és tömören, abban más, hogy itt nem elsősorban a szép, látványos izomzatért dolgozunk Szóval, ahogy mondani szoktam, „ne csupán izmos, erős akarj lenni”! Lehet, kezdetben azért talál meg mindenki, mert a külsején akar változtatni, de amikor belekóstol az edzéseinkbe, rájön, hogy itt sokkal többről van szó. Itt eredményeket kell elérni, teljesítményt felmutatni és minden egyes órán bizonyítani kell, önmagunknak, hogy minden bajunk, problémánk, ellenére ma is jobbak vagyunk, mint legutóbb, és többre vagyunk képesek, mint azt az edzés elején gondoltuk. Ebben ad óriási motivációt, húzóerőt a már kialakult csapatszellem.

– Hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a – katonai kiképzésekre hasonlító – spartan race, ahol a versenyzőknek kúszva-mászva, különböző akadályokat leküzdve kell megtenniük a távot

– A spartan race-es versenyszerepléseinket a kezdetektől Nagy Tamás segédedzőm fogja össze. Engem is ő beszélt rá az elsőre, magamtól eszembe sem jutott volna. Aztán egyre több embert fertőzött meg ez a fajta versenyzés Gyakorlatilag egy futóverseny különböző akadályokkal, amit a legrövidebb időn belül kell teljesíteni, hegyen, völgyön, tavakon, saras akadályokon átkelve. A legközelebbi, januári Spartan Race-en több mint húsz salgótarjáni indul majd, persze mind klubtagok. Az, hogy katonai kiképzés, hát, sokan az edzéseimre is ezt mondják, „a kiképző” és „parancsnok” jelzőt sem én aggattam magamra divatból A csapatom tagjai neveztek el. Úttörőnek nevezhető az általam bevezetett edzésforma olyan téren is, hogy ez azért elég nagy számú férfiközönséget is bevonz. A 20-30 kilométeres embert próbáló akadályfutásokat is jobbára a fiúk vállalják be.

– A korábban említett, rendszeres edzések mellett több kiemelt programon is vártad az érdeklődőket. Melyeket emelnéd ki?

– A belföldi edzőtáboraimra vagyok a legbüszkébb, hiszen 40-60 ember bízva bennem, az edzéseimben velünk tartott, hogy négy napon át együtt feszegessük a hátárainkat. 2016-ban pedig már két tábort szervezek, ebből a korábbi Görögországban lesz, ahová több mint félszázan készülünk a városból. De augusztusban egy hazai is az idei listámon van. Igazából egész évben folyamatosan pezsgésben tartom a csapatot: bátonyterenyei sportnapok, kazári laskafesztivál, tavaly márciusban volt egy tavaszváró flash mob girja megmozdulásunk a salgói várnál, ezek mind egytől egyig remek csapatépítő programok. Ilyen volt tavaly a salgótarjáni középiskolák körbejárása: edzettünk a diákokkal a GT-en, a Bolyaiban, a Keriben, de kaptunk már meghívást a Heves megyei Mátraballára is, ahol igén szívélyes vendéglátásban része- sültünk. Szóval az eddzENIway minden jelentősebb rendezvényen ott van.

– A sport klub résztvevői számos szép sikert értek már el, felsorolnád a legfontosabbakat?

– Itt nem csak szabadidős sportolókról beszélünk, akiknek a klub a szenvedélyévé vált, bár sokan valóban polgári állásaik mellett hódolnak a testedzésnek, de akadnak versenyszerűen sportolók, akiknek jó eredményeihez – saját tapasztalataik szerint – az itteni edzések igencsak hozzájárulnak. Vannak közöttük atletizálók, motorsportot űzők, focisták és igen tehetséges tizenéves gyerekek is. A hazai és nemzetközi spartan race versenyeken rendszeresen jól teljesítenek a fiaink közülük is kiemelném Zsíros Istvánt. Tavaly feleségével, Judittal együtt remekül szerepeltek egy budapesti erőállóképességi versenyen, ahol Judit első lett a hölgyek között, egy másik oszlopos csapattag Tajti Gábor pedig a férfiak között nyert. Judit egyébként – aki nem mellesleg a segédedzőm – a fitnesz versenyzés terén is ért már el jó eredményeket és még biztos, hogy hallunk róla. De indultak már csapattagok fővárosi girja versenyen Kalapos Anett és Kakuk László képviselt minket, illetve helyi polgárőrversenyen és mindenhonnan kiemelkedő eredménnyel tértek haza. De nálunk nem csak az oklevéllel, kupával jutalmazott eredmények számítanak: itt dicséretet érdemelnek a hétköznapi hősök is, akik, munka, család, háztartás mellett is találnak módot a sportra, egészségesebbé és tartalmasabbá téve az életüket, azt hirdetve közvetlen környezetünknek ezzel, hogy a sport nem a kiváltságosoké, hanem mindenkié, aki mozogni akar.

– Kik segítik a munkádat?

– Van egy szenzációs férjem, akire támaszkodhatok, aki mindenben segít, nélküle nem lenne eddzENIway. Aztán ott van az a pár száz ember: a csapatom! Némelyikük ha kell, mínusz 2 fokban kiáll velem edzeni a salgói vár tövébe – ezzel hívva fel az emberek figyelmét az autizmus világnapjára! A csapatom, amely ha kell, talpon van velem a hajnaltól éjszakáig tartó edzéseken, hogy egy beteg kislány gyógyulását támogassuk a befolyt bevételből. A csapatom, amely ha úgy van, boszorkányoknak is beöltözik egy köredzés erejéig. Nos, ez így együtt azért óriási segítség.

– Hogyan lehet csatlakozni a klubhoz?

– Aki velünk szeretne edzeni, keressen meg a facebook-on, vagy a weblapomon keresztül, majd megbeszéljük milyen típusú edzéssel kellene kezdenie. A többi már csak rajta múlik, megszokik, vagy megszökik...