Helyi közélet

2015.05.07. 16:31

Pillanatképek a vadasparki majálisról

fenyvesi

Balassagyarmat/Nyírjes - „Anyu, ez milyen állat?” – mutatott rá a kisfiú egy hosszú farkú élőlényre, amely a ketrec túloldalán vidáman hancúrozott társával. Az anyuka először tétován nézett körbe, mintha egy televíziós vetélkedőn valakitől azonnal „telefonos” segítséget kérne, de aztán hamar feltalálta magát. Odasétált a tájékoztató táblához, elolvasta a feliratot, majd büszkén válaszolt: „ormányos medve”. „De cuki!”  - felelte erre a gyermek, mögötte édesanyja alig hallhatóan sóhajtott egy nagyot, mondván többet nem kérdezett a csemete, mert abba biztos „belepiroslott” volna. A Dél-Amerikában őshonos emlősök erre a párbeszédre ügyet sem vetve, hatalmas ugrásokkal haladtak tovább, s elmerültek a közös játékban.

[caption id="" align="aligncenter" width="653"] A szarvas elfogadta a tenyérből kínált eledelt[/caption]

Tőlük nem messze a kengurukat éppen kora délutáni sziesztájuk közben találtuk. Egyikük a kerítéshez szinte odadörgölődzve, elvonulva aludta az igazak álmát, a többiek sem moccantak. Aztán ahogy elhaladtunk lakóhelyük mellett, hirtelen előbukkant Kanga "apó", s hosszú ugrásokkal közeledett társához. Az alpakák is pihentek. Fejüket is alig biccentették, csak akkor mozdultak, amikor néhány légy röpült a közelükbe, és a rovarok a fülük hegyén landoltak. Az iménti kissrác is ámulva szemlélte az Andok hegyei között otthonosan mozgó barátságos jószágokat, mire édesanyja ismét megcsillogtatta biológiai tudását: „nézd, láma!” Mi megálltunk még egy kicsit az őzeknél. A kerítésnél ólálkodó bak méltóságos nyugalommal várta, mikor nyílik egy látogató tenyere, s kapja meg várva-várt elemózsiáját, ám amikor az operatőr kolléga megemelte a kamera állványát, veszélyt jelezve rögtön két lépésnyire visszahőkölt, s csak a tévés stáb tovahaladása után tért vissza ismét az étket kínáló kezekhez. Ezen a kissé borult, esőre hajló május elsején nem mentünk be még mélyebben a nyírjesi fűvészkert – és vadaspark belsejébe. Ahogy visszatértünk a bejárathoz – ahol most készül a fogadóközpont épülete – még elrévedtünk néhány apró gyermek bősz szaladgálásán: egy terebélyes bokor körül futottak, majd térdre huppanva kutattak a fűben – kiderült, egy gyíkra lettek figyelmesek, azt hajkurászták önfeledten. Kifelé tartva, a kapunál még érdeklődtünk, ugyan mennyi látogatót várnak erre a majálisra, azt a feleletet kaptuk: „már most, délután fél három tájban megközelítettük a négyszázat, lehet, ez a szám még bőven ötszáz fölé fog szökni”. Kifelé gurulva, a kis nyírjesi tavak mellett elhaladva nagy forgalommal találkoztunk. Két autó alig fért el egymás mellett a fák övezte szűk úton, mások gyalogosan, családosan, túrafelszerelésben, vagy hétköznapibb öltözékben érkeztek. Az egyik tavon csónak siklott – ez is a program része -, de horgászok bús sorát ezúttal nem láttunk, csupán egy méla szempár meredt a szerelékre, kapásra áhítozva.

[caption id="" align="aligncenter" width="653"] A látogatóközpontban íjászkodhattak is a fiatalok[/caption]

Elmentünk még a túlsó bejárathoz is. A kincsempusztai kapunál lévő látogatóközpont különféle játékkal várta az éppen a rengetegbe induló, vagy a látványokkal teli sétáról megtért természetkedvelőket. A fiatalok íjászkodtak, odébb finom italokat hörpölgetve apukák beszélgettek az élményekről, az ugrálóvár is harsogott a nevetéstől. Megállapíthattuk: a kedvezőtlen időjárás esetén is töretlen a Nyírjes népszerűsége.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában