Helyi közélet

2015.05.22. 15:48

Folytatódik a keleti partnerség

fenyvesi

Riga. A keleti partnerség folytatásáról szóló zárónyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió és a programban részt vevő hat kelet-európai állam vezetői pénteken Rigában rendezett csúcstalálkozójukon, dacára annak, hogy kulcsfontosságú témákban nem értettek egyet a találkozón. David Cameron szerint az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás kidolgozóinak nem lehetett céljuk az elmúlt években tapasztalt tömeges migráció. (MTI)

A programban szereplő államok közül az Európa-barát Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt az EU által sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában. A zárónyilatkozatban a Krím félsziget tavaly márciusi Oroszországhoz csatolásával kapcsolatban a felek leszögezték, hogy meg kell védeni minden egyes ország területi egységét. A végül elfogadott bekezdéssel mind Ukrajna, mind Örményország és Fehéroroszország elégedett volt. Utóbbi két ország korábban amellett foglalt állást, hogy nem kellene bírálni Moszkva beavatkozását Ukrajna és Grúzia területén. Francois Hollande francia elnök a csúcstalálkozón azt mondta, nyomást kell gyakorolni Oroszországra és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokra, hogy betartsák a februárban életbe lépett tűzszünetet. "Világos, hogy a fegyvernyugvást nem tartják teljesen tiszteletben" - jegyezte meg Hollande. Hozzátette, hogy a helyzet továbbra is rendkívül aggasztó néhány ukrán városban. A Kreml továbbra is vehemensen tagadja, hogy katonákkal és hadi eszközökkel támogatná a szeparatistáknak az ukrán erőkkel szembeni harcát.

A zárónyilatkozatról szóló rigai sajtótájékoztatót egy órával elhalasztották azért, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még telefonon egyeztethessen Ilham Aliyev azeri elnökkel a dokumentumról. Uniós tisztségviselők információi szerint Tusk így akarta eloszlatni Aliyev aggodalmait az örmény-azeri szembenállás középpontjában álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahra vonatkozó mondatok kapcsán. A sajtókonferencián végül az Európai Tanács vezetője azt mondta, nem a nézeteltérésekről egyeztettek az azeri elnökkel, hanem arról, hogy Brüsszel "megkülönböztetett" módon kezeli a keleti partnerségi programban résztvevő hat országot, amelyeket merőben különböző érdekek vezetnek az európai közösséggel való együttműködésben. David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök az EU keleti partnerségi programjáról rendezett rigai csúcstalálkozó pénteki zárónapján újságíróknak kijelentette: nem elsősorban az unión belüli szabad munkavállalással van a probléma, hiszen ezzel a lehetőséggel nagyon sok brit állampolgár is él, hanem azzal a hatással, amelyet a munkaerő-áramlás a fogadó országok szociális ellátórendszereire gyakorol.

Cameron szerint tavaly csaknem 90 ezren érkeztek Nagy-Britanniába úgy, hogy nem volt állásuk, és ők a jelenlegi helyzet alapján már érkezésük napjától hozzáfértek a "nagyon nagyvonalú" brit szociális ellátórendszerhez. A brit kormányfő szerint ezen változtatni kell. Hozzátette, hogy a migráció puszta mérete is "sokkal nagyobb" a szabad munkaerőmozgás elvének kimunkálói által szándékoltnál. Cameron ennek illusztrálására megemlítette, hogy például Litvánia összlakosságának nyolcada immár Nagy-Britanniában él és dolgozik. Emellett a legújabb brit bevándorlási statisztikák is ezt igazolják - mondta a brit kormányfő. A brit statisztikai hivatal (ONS) e héten ismertetett új migrációs adatsora szerint a tavalyi naptári évben nettó 318 ezer volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő új bevándorlók száma az egy évvel korábbi 209 ezer után. Az ONS "statisztikailag szignifikánsnak" nevezte a nettó bevándorlás egy év alatt mért növekményét. A statisztikai hivatal kimutatása szerint meredeken növekszik az EU-társállamokból érkezők száma is: az idei első negyedévben 283 ezerrel több külföldi EU-állampolgár élt Nagy-Britanniában, mint a tavalyi azonos időszakban. Arra az újságírói kérdésre, hogy ha London nem tudja elérni Brüsszelnél az általa igényelt bevándorlási szabálymódosításokat, akkor ő személyesen az Európai Unió elhagyását fogja-e javasolni a brit választóknak a Nagy-Britannia EU-tagságáról tervezett népszavazáson, Cameron pénteki rigai sajtóértekezletén kitérően azt mondta: bízik abban, hogy a London által szükségesnek tartott változtatásokat el tudja érni. Hangsúlyozta: igyekezett olyan célokat kijelölni, amelyek elérhetők, és kerülte az olyanokat, amelyeket lehetetlen lenne teljesíteni. Megerősítette ugyanakkor azt a már korábban is hangoztatott álláspontját, hogy ha nem sikerül elérnie az általa feltétlenül szükségesnek tartott EU-reformokat, arra az esetre semmit sem zár ki. Cameron tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna. A brit kormány ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-ban vagy az unión kívül akarják-e tudni hazájukat. A Downing Street pénteki bejelentése szerint Cameron a rigai csúcstalálkozót tekinti az EU-reformokról tervezett tárgyalássorozat kezdetének.  

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában