A harcok után, „igazságtevés”

Korabeli öltözékek, harci bemutató, kézműves vásár, játékok és a palóc hagyományok Ez várta mindazokat, akik pünkösdhétfőn ellátogattak a világörökség helyszínére. A húsvéti locsolkodás után ezúttal a középkori várvédők mindennapjai elevenedtek meg a közönség előtt a felújított várban, annak tövében és az Ófaluban egyaránt. Az eseményen a magyar tájak jellegzetes szóhasználatán túl felcsendültek egyéb népek szavai is, ami a település nemzetközi hírére utal.

Hollókő. Lovagi zászlók a vár felé vezető ösvény két oldalán, dob és dudaszó, hangos kiáltások. Mindez azt jelzi, hogy középkori lakókkal népesült be a vár és környéke. Ünnepélyesen vonultak fel a szereplők 11 órakor, majd kezdetét vették az egész napos rendezvények. Szent László vitézeinek segítségével testközelből találkozhatott a közönség a korabeli ruházattal és fegyverzettel. Csattogtak a kardok és szablyák, felváltva vonultak fel a különböző páncélok és vértek. A nemes urak ízelítőt tartottak az egykori harci stílusból, majd a hölgyek sorakoztak fel. A várkapitány kiemelte e bátor asszonyok pompás tulajdonságait, akiknek feladata a hátország biztosítása volt. „Amíg a férfiak a csatában edződtek valakinek fenn kellett tartani a vár birtokát és nevelni kellett az utánpótlást, a következő nemzedéket. Ők azok, akik továbbadják az édes anyanyelvet, nekik köszönhető, hogy nemzetünk több mint ezer éve képes fennmaradni.” A középkori bemutatók között volt zászlóforgatás, tréfás mesejáték, tánc és várostrom, melyben a helyiek mellett az ország legjobb középkori hagyományőrző csoportjai is részt vettek. A gyerekeket emellett lovaglási lehetőség és fegyverpróbák is várták, míg a felnőtteket a vásári forgatag, a finom nedűk és az ízletes étkek csábították. A Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend tagjai játszóházat szerveztek, a zenészek pedig különböző időpontokban muzsikáltak mind a várban, mind pedig a vár előtti téren. Ezen a napon a várat a rendezvény belépőjével lehetett megtekinteni. Az Ófaluban is gyakran szemléztek a vitézek. Az őrjárat a falu főutcájában „a gonoszul tevőket” bíróság elé állította, peres ügyekben „az igazságtevés az Istenítélet volt”.