Civilnek lenni Európában

Az Európai Unióról, annak működéséről és a benne rejlő lehetőségekről tartottak tanácskozásokat a Lélekpendítők Társasága, az Új Nemzedék Plusz Kontaktpont és az Európa Ház szervezésében április 9-én, csütörtökön két salgótarjáni helyszínen. Délelőtt a környékbeli civil szervezetek képviselői, délután az érdeklődő fiatalok voltak a rendezvény vendégei. A résztvevők előzetesen és az eseményen is intézhettek kérdéseket az előadókhoz, valamint megfogalmazhatták észrevételeiket és tapasztalataikat.

A civil szervezetek képviselői számára szervezett találkozó elején Gyetvainé Szorcsik Angéla, a Lélekpendítők Társaságának elnöke köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy az egyesületük kiemelten kezeli a határon túli magyarsággal és az egyéb európai közösségekkel kialakított kapcsolatokat. Az elnök asszony arra kérte a meghívott előadót, Barabás Miklóst, az Európa Ház elnökét, hogy mutassa be a szervezet sokrétű tevékenységét és beszéljen a következő hét éves időszakról az uniós pályázatok tekintetében. Barabás Miklós mindenekelőtt röviden bemutatta az idén 25 éves egyesületet és annak céljait, miszerint azt szeretnék, hogy a civil társadalom erős és jól szervezett legyen. Visszaemlékezett, hogy az ezredforduló környékén létre kívántak hozni egy országos szintű együttműködést, amelyhez a mindenkori kormány partner lett volna, de amint mondta, a tervek nem a politikai vezetés miatt hiúsultak meg, hanem az összetartást ellenző egyesületek nyertek. Úgy fogalmazott: „Magyarországon nincsenek meg a feltételei egy nagy civil összefogás létrejöttének”. Az elnök szerint a múltban Ausztriát és a többi nyugat-európai országot vettük példának. „1989-90-ben még önállóak és függetlenek akartunk lenni, 2004-ben pedig újra elköteleztük magunkat egy nagy hatalom mellett, amikor az Európai Unió tagjai lettünk. Magunk döntöttünk így egy népszavazáson, amit nem minden állam mert bevállalni. A világ nem abba az irányba halad, hogy megálljunk a saját lábunkon” – mondta, majd folytatta: két évig működött irodánk Brüsszelben, melynek a megszűnése csupán pénz kérdése, akár már holnap is fel lehetne állítani, de a magyarországi civilek nem támogatják anyagilag a további üzemeltetését. Elhangzott, hogy nincs egységes szabályozás az Európai Unióban a civil szervezetek létrehozása tekintetében, a tagállamok szabad kezet kapnak. Magyarországon túlzottan bürokratikus az alapítási folyamat. A civileknek fontos szerepük van a közélet alakításában. Nem csak négyévente mondanak véleményt a kormány munkájáról, hanem reakcióik hatással vannak a közvéleményt érintő ügyek alakulására. Vannak olyan tagállamok, akik befizetők az EU-ban, mint például Ausztria vagy Dánia. Több pénzt fizetnek be, mint amit kivesznek. Mégsem szólnak bele, hogy meg kell-e építeni a Salgótarjánba vezető négysávos utat, pedig az bizony nem a magyar adófizetők pénzéből épül. Minden országnak el kell számolnia az állampolgárai felé a kiosztott pénzekkel. Máshol sincs könnyű dolga a civil szervezeteknek. Svédországban jelentős összegű támogatást kapnak az államtól, de mindez nem elegendő. Az országok közötti szervezetek összefogásával lehet sikeresnek lenni. Nélkülözhetetlen erény a nyelvtudás, ami nélkül nem lehet egyezségre jutni és közös álláspontot kialakítani. Kell, hogy legyen egy közös beszélt nyelv. Magyarország sajnos hátrányban van másokkal szemben, ugyanis látványos a nyelvismeret hiánya, és ez hátráltatja érdekérvényesítésünket – hangsúlyozta Barabás Miklós. Minél több szövetségese van a pályázat során egy egyesületnek a 28 tagállamból, annál nagyobb az esélye, hogy érvényt szerezzen akaratának – világosította fel a hallgatóságot Barabás Emese, az Európa Ház vezető munkatársa, aki további gyakorlati tudnivalókat is közölt. Elsőre partnerként ajánlott indulni egy tenderben, nem főpályázóként, a húzószerepet érdemes meghagyni annak, aki már rendelkezik kellő tapasztalattal és kialakult kapcsolatrendszerrel. Az EU protezsálja a testvérvárosi kapcsolatrendszerek kialakítását, amelyben hazánk az élen jár. A Magyarországról befutó sikeres tenderek száma meghaladja az európai átlagot. Az a cél, hogy az államok megismerjék egymást, közösen hozzanak létre valamit. Minden alkalommal meg kell magyarázni a partnerség okát. Nagyobb súllyal esik a latba az a pályázat, amelyben az egymástól távolabb fekvő nemzetek működnek együtt. Külön kategóriába tartozik a nemzetegyesítő célú szövetkezés és a különböző anyanyelvű népek közötti kooperáció. Egy adott állam kvótáján pályázó kisebbség – mint a határon túli magyarság – kedvezőbb helyzetben van az elbírálásnál, mint egy anyaországi egyesület. A megjelent Nógrád megyei és felvidéki civil szervezetek képviselői számos – eddig tisztázatlan – kérdésre kaptak választ, valamint egymás tapasztalataiból is meríthettek, amit az előttük álló munka során kamatoztathatnak. A fórum zárásaként a program szervezője, Gyetvainé Szorcsik Angéla így értékelt: „Nem csak messziről jött emberektől tanulhatunk, hanem egymástól is. Együttműködni és építkezni kell, mert enélkül nincs összefogás!” A délutáni rendezvényen az Európa Ház munkatársai a fiatalok által feltett kérdésekre válaszoltak. A legnépszerűbb témák a külföldön való továbbtanulás és munkavállalás, valamint az ezekkel kapcsolatos lehetőségek voltak.