Gasztrokuriózum: csigatojásból készül különleges kaviár a bátonyi üzemben

Kékesi Attila egy gyermekkori pozitív élménye után kezdett el komolyan érdeklődni a csigák iránt. Már kisfiúként érezte: egyszer még dolga lesz ezekkel a nyálkás, mégis oly’ különleges tulajdonságokkal bíró élőlényekkel.

– Ötéves lehettem, amikor egy nap az erdőben játszva megsebeztem a térdemet. Ezután a nagyapám felkapott egy éticsigát a bokrok mögül és a sérülésre helyezte néhány percig. Hihetetlen volt, de a seb összehúzódott – mondta Kékesi Attila, miközben kitárta az Európa-szerte is egyedülálló bátonyterenyei csigakaviár-feldolgozóüzem ajtaját.

A nógrádi feltaláló az 1990-es években kezdett el ötletelni a csigakaviár tartósítási eljárásán, amelyet aztán 2005-ben tökéletesített, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szabadalom védetté nyilvánította a módszert.

A Szabadság úti épület a Magyar Dolgozók Szociális Szövetkezetének székhelyeként működik, s Kékesi Attila utánajárásának köszönhetően, a feldolgozóüzem e szövetkezet égisze alatt kezdte meg működését évekkel ezelőtt.

– A helyszín minden előírásnak megfelel ahhoz, hogy minőségi terméket állítsunk elő. Az üzem megnyitásával munkahelyeket is teremtettünk, olyan személyeket kerestünk, akik régóta álláskeresők voltak már – folytatta az üzemvezető.

A feldolgozandó éticsiga – Helix aspersa maxima – nyers tojásait külföldi tenyészetekből szállítják Nógrádba.

– A beltéri tenyészetek esetében az állatoknak 95 százalékos páratartalomra van szükségük, 18–22 Celsius-fokos hőmérséklet mellett. A tojatópohárba sterilizált földet és homokot vegyítenek, amelybe a megtermékenyült állatok mintegy 80–120 darab friss tojást raknak le – mondta Kékesi Attila, aki az általa kitalált eljárás részleteibe is bepillantást engedett.

– A csigatojásokat munkatársaink alaposan letisztogatják, miközben az ötvengrammos üvegeket is sterilizálják. Egy ilyen kicsi üvegcse megtöltéséhez is akár száz csigának a tojását kell összeszedni – mondta az üzemvezető.

A laborba már a megtisztított tojások érkeznek, ahol egyesével átválogatják őket. Utána a vákuumzárasan csomagolt csigatojások a pasztörizálóba kerülnek, ahol az üvegeket víz lepi el és 75 Celsius-fokon hozzávetőleg két óráig főzik. Egy nap múlva újra megismétlik a folyamatot.

Kékesi Attila elárulta: szabadalomvédett eljárásával képes megtartani a csigatojások természetes ízösszetevőit úgy, hogy a termék tartósságát a piacon a leghosszabb ideig – akár egy évig – is megőrzi.

Kérdésünkre, hogy miként nyújt felejthetetlen gasztronómiai élvezetet az akár nyolcvan eurót is érő csigakaviár, az üzemvezető úgy fogalmazott: – Az erdei frissességet megidéző csigakaviár önmagában is csemege, de kitűnő kísérője halaknak, húsoknak, sőt desszerteknek is.

Kékesi Attila üzeme különlegességével nem csupán kitűnik a tömegből, de gazdasági és társadalmi szempontból is elősegítheti Nógrád megye felzárkózását.

Gyógyítanak az állat nyálkájával

Kékesi Attila olyan vegyületet alkotott a csiganyálkát felhasználva, amelyre még előtte nem volt példa. – A csiganyálkát a kozmetikaipar előszeretettel használja az arcbőr tisztítására. Mindez a gyermekkori élményeimmel együtt juttatta eszembe: mi volna, ha a csiganyálkát belsőleg alkalmaznánk? – mesélte a feltaláló, aki több szakemberrel konzultálva alkotta meg a ma már forgalomban is kapható – szintén szabadalomvédett – Kékesgyöngye elnevezésű gyógyhatású készítményt. Ebben a csiganyálka jótékony hatása párosul a kasvirág és a C-vitamin erejével. A visszajelzések alapján pozitívan hat a szervezet gyulladásos és allergiás folyamataira, immunerősítő, méregtelenítő, baktérium- és vírusölő, csökkenti az alkoholos befolyásoltságot is. Kékesi Attilát a kapszula feltalálásáért idén Gábor Dénes-díjra jelölték, amelyet minden évben hét olyan embernek ítélnek oda, aki találmányával az emberiségnek segít. Nógrád megyében elsőként nyerheti el a rangos kitüntetést.