Gazdasági évnyitó

2024.03.04. 12:25

Parragh László: a gazdaság szereplőinek élni kell a kormány teremtette lehetőségekkel

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magyar vállalkozásokban meglévő ösztönösséget tudatosságra kell váltani.

MW

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszédet mond a kamara budapesti gazdasági évnyitóján 2024. március 4-én

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

A gazdaság szereplőinek élni kell a kormány teremtette lehetőségekkel – hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara Gazdasági évnyitó 2024 elnevezésű rendezvényén hétfőn Budapesten.

Az MKIK elnöke a magyar gazdaság helyzetéről szólva rámutatott arra, hogy

a munkaerőpiac továbbra is rendkívül feszes, szerinte ez az egyik legnagyobb érték, amit sikerült a válság időszakában megőrizni.

Parragh László hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a migrációval nem lehet megoldani a munkaerőutánpótlást, a külföldi munkavállalók foglalkoztatását szabályozott körülmények között kell kezelni. Szerinte a külföldi munkaerőre úgy kell tekinteni, mint a gazdasági növekedés egyik eszközére, amely növekedési támaszt ad a gazdaságnak, enyhítik a munkaerőhiányt. A kamara elnöke úgy vélte, a külföldi munkaerő megjelenése a magyar gazdaságban munkahelyet is teremt.

Kitért arra, hogy tavaly kedvezően alakult Magyarországon a külföldi működőtőke beruházás, meghaladta a 13 milliárd eurót. A kamara elnöke ugyanakkor a magyar gazdaság növekedésének egyik gátló tényezői közé sorolta a lakosság óvatos viselkedését, ami a beruházásában is megmutatkozik. Hozzátette, sikerült letörni az inflációt, a reálbérek pedig újra emelkednek.

Előadásában Parragh László érintette a magyar vállalkozások helyzetét, és kiemelte, a magyar vállalkozások generációváltás kellős közepén vannak. A vállalkozásoknak jelentős kihívást jelent a zöldátállás, az energiahatékonyság, innováció, mesterséges intelligencia, a fogyasztói igények változása.

A jövő azoké, akik felkészülnek rá a jelenben

– mondta Parrag László, aki szerint a magyar vállalkozásokban meglévő ösztönösséget tudatosságra kell váltani.

Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a kamara elnöke felidézte, hogy a csatlakozási szerződés alapja az EU 4 szabadság elvének, az áruk, a szolgáltatások, a személyek, a tőke szabad mozgásának érvényesülése. Ezt Magyarország megtette, lemondott piacának egy részéről, ezért az EU források cserében járnak neki – emelte ki Parragh László.

A nemzetközi helyzetet elemezve az MKIK elnöke rámutatott arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió között erőteljes átrendeződés zajlik, és ebben a versenyben az EU egyre inkább lemarad.

A növekedésben fontos szerepet játszó gépjárműgyártás területén megjelent a zöld fenntarthatósági irány. Ebben Magyarország óriási lépést tett az elmúlt években, és ezzel az ország jó helyzetbe kerülhet – mondta Parragh László.

Úgy vélte, a következő időszakban az egészséges szuverenitás és a függőség között meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, hogy az ország nyertese legyen a nemzetközi átalakulásnak.

A kamara szerepével kapcsolatban Parragh László egyebek között kiemelte, hogy közreműködtek több hitelprogram sikeres megvalósításában, egyebek közt példaként említette a Széchenyi Kártya programot. A kamara elősegítette a szakképzés piaci igényekhez alakítását, a bérek reálértékének megőrzését, hozzájárult az infláció letöréséhez, a rezsivédelemhez, a deregulációhoz. Ugyanakkor a kamarának is alkalmazkodnia kell a világ változásaihoz, köztük például a digitalizációhoz, az innovációhoz.

Varga Mihály: túl van a nehezén a magyar gazdaság

Túl van a nehezén a magyar gazdaság, a kormány intézkedései segítettek abban, hogy a külső finanszírozási képesség, a fogyasztói árindex és a reálbérek alakulása is kedvező irányba mozdult el – mondta a pénzügyminiszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2024 elnevezésű rendezvényén hétfőn Budapesten.

Varga Mihály hangsúlyozta:

a kormány olyan pályát határozott el, ami a következő három-négy évben 3 százalék alá viszi az államháztartási hiányt. Idén 4,5 százalékot céloztak meg, jövőre 3,7 százalékot, és 2026-ban csökkenhet 2,9 százalékra a mutató.

A pénzügyminiszter a kockázatok közül az egyik legjelentősebbnek az államadósság szintjét nevezte. Az államadósság a koronavírus-járvány időszakában jelentősen megnőtt, azóta csökkenni kezdett, de ezt a csökkentést folytatni kell – közölte. Kiemelte a kamatkiadások jelentős terhét is, ami az infláció csökkenésével és a kamatkörnyezet javulásával mérsékelhető – jelezte.

Varga Mihály szerint a korábbinál sokkal stabilabb és biztonságosabb lábakon áll az államadósság finanszírozása. A lakossági állampapírok aránya 22 százalék, míg 2010-ben csak 3 százalék volt, a lakosság 10 ezer milliárd forint feletti összeget tart állampapírban.

A miniszter felidézte az Európai Bizottság jelentését, amely szerint a magyar gazdaság fokozatosan lendületet vesz idén, 2025-ben pedig a magyar gazdasági növekedés lesz az egyik legmagasabb az EU-ban.

Hozzátette, hogy Magyarország már 2021 közepére elérte a koronavírus előtti kibocsátási szintet, ami az uniós országok többségének nem sikerült.

A pénzügyminiszter a kedvező tényezők között említette a folyó fizetési mérleg „visszapattanását”. Az energiaárak változása jelentősen segíti a gazdaság szereplőit abban, hogy a mérlegpozíciók javuljanak – mondta.

A pénzügyi tárca vezetője fontosnak nevezte a bizalmi indikátorok visszaépítését. A fogyasztói bizalmi index 2022 októbere óta folyamatosan javul, a cél az, hogy a vállalkozói visszafogottság is enyhüljön – mondta.

A magyar gazdaság az egyik legnyitottabb a világgazdaságban, ugyanakkor rendkívül összetett a szerkezete, ami kedvező, mert lehetőséget ad arra, hogy egy-egy szektor visszaesését a többi kiegyensúlyozza – fejtette ki.

Magyarország azon kevés OECD-ország közé tartozik, ahol 10 százalék alatt van a társasági adó mértéke. A most elindult, illetve a tervezett digitális adózási kezdeményezések segítik a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentését

– jegyezte meg Varga Mihály.

Rámutatott, hogy a keleti nyitás politikájának eredményeként a magyar export szerkezete is jelentősen átalakult. A Németországba irányuló magyar export részesedése a teljes kivitelből például 32 százalékról 26 százalékra mérséklődött, bár közben az export volumene jelentősen nőtt. Az arány csökkenésének oka a keleti piacokra és a környező országokba irányuló export növekedése – mondta Varga Mihály.

Nagy Márton: a lakossági és a vállalati óvatosság enyhülésén is múlik a gazdaság helyreállása

Az elmúlt évek gazdasági nehézségei után érthető a háztartások óvatossága, de ennek a mérséklésétől függ a fogyasztás helyreállítása, míg a vállalati óvatosság enyhítése a beruházások élénkítését váltaná ki – mondta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó 2024 elnevezésű rendezvényén hétfőn Budapesten.

Nagy Márton szerint a fogyasztást visszafogó körülmények nagy részét a kormány megszüntette. Kiemelte, hogy a reálbérek 2024-ben átlagosan 5 százalékkal nőhetnek, a munkaerőpiac átképzésekkel és az inaktívak bekapcsolásával jelentősen bővíthető, főképp a fiatalok körében látszik komoly tartalék, hosszabb távon a munkavállalók száma 4,7 millióról 5,2 millióra nőhet.

NAGY Márton
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara budapesti gazdasági évnyitóján 2024. március 4-én
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI

A munkaerőpiac megvédésén túl kedvező folyamatokat vetít előre, hogy az inflációt sikerült letörni, az ipar termelési költségei már csökkennek is, az ikerdeficitnek vége, a kiskereskedelmi forgalom pedig növekedéssel kezdte az évet. Az elmúlt évek világszintű válságait Magyarország leküzdötte, ami azt jelzi, hogy a beruházásokra és kivitelre összpontosító gazdaságszerkezet jól működik – tette hozzá.

A tárcavezető szerint

a belgazdaság újraindítása jó irányt vett, a kivitel élénkítése viszont komolyabb kihívásnak látszik, a kedvezőtlen külpiaci körülmények miatt különösen a jármű- és akkumulátorexport élénkítésére kell most összpontosítani.

A hitelpiac helyreállítását számos program segíti, ennek eredményei mind lakossági, mind a vállalati oldalon látszanak, a visszaesés már tavaly megállt, összességében a szerződések száma decemberben már csaknem 20 százalékkal nőtt. A miniszter a kedvező körülményeknek köszönhetően fokozatos, idővel gyorsuló ütemű gazdasági helyreállást valószínűsít. Magyarország idén visszatérhet az emelkedési pályára, ezt követően a növekedés nagyobb lendületet vehet, így a főbb mutatók 2026-ra teljesen helyreállhatnak – véli Nagy Márton. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!