ksh

2018.05.23. 18:28

Több mint tíz százalékkal nőtt az átlagkereset

Az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 124 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak száma 16,7 ezer fővel 132,6 ezerre csökkent.

Idén márciusban a bruttó átlagkereset 331 500 forint volt, 11,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Idén január–márciusban a bruttó átlagkereset 316 300 forint, a nettó átlagkereset 210 300 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb felméréséből. Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője szerint a bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

Ezév márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 331 500 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 220 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 229 ezer forintra becsülhető.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 316 300 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 328 700 forint volt 2018. január–márciusban .

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység a gazdasági ágban volt a legmagasabb (576 600 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (205 ezer forint).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 296 800 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 210 300 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 218 900 forintra becsülhető.

A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 79 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8600, illetve 7500 forint.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,4, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2 százalékos növekedése mellett a reálkereset 10,2 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 331 800 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,7 százalék volt.

Visszaesett a versenyszféra bérnövekedési üteme

A bérnövekedés azért térhetett el a várakozásoktól, mert bár a közszféra hozta, sőt túl is teljesítette a várt dinamikát – különös tekintettel a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekre –, addig a versenyszféra bérnövekedési üteme visszaesett – reagált a KSH adataira Virovácz Péter, az ING Bank makrogazdasági elemzője. A szakember szerint mindez azt feltételezi, hogy

a versenyszféra teljes bérstruktúrája lassan, de biztosan alkalmazkodott az év elején történt minimálbér és bérminimum emelésekhez, ami ne feledjük, jelentősen kisebb mértékű, mint 2017-ben volt.

A munkaerő iránti kereslet tekintetében a tendenciák továbbra is optimizmust sugallnak. Az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 124 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottak száma 16,7 ezer fővel 132,6 ezerre csökkent.

Összességében az idei első negyedév kedvező munkaerőpiaci helyzetről árulkodik, dinamikusan emelkedő bértömeggel. Ami az év hátralevő részét illeti, a munkaerőhiány és az előirányzott állami béremelések nyomán akár idén is elérhető a reálbérek kétszámjegyű éves átlagos növekedési üteme.

Horváth András, a Takarékbank elemzője

a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, a közszféra életpálya fejlesztéseit és a bérminimum emelések hatását emelte ki a keresetek növekedését mozgató legfontosabb tényezők közül.

A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 9,5 százalékos volt az előző havi 10,5 százalék után. A közszféra bérei kiugró növekedésében jelentős szerepet játszanak az EU-pénzekhez kapcsolódó bónuszkifizetések – emelte ki elemzésében.

2018-ban 10,5 százalék körüli bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett ez 7,5 százalék feletti reálbér növekedést jelent. A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben – tette hozzá Horváth András.

Ezek is érdekelhetik