űrkutatás

2018.05.15. 17:48

Rekordidőt töltöttek el a Holdhoz hasonló körülmények között kínai diákok

A 98 százalékban önfenntartó rendszerben emberek, állatok, növények és mikroorganizmusok élnek egymás mellett egy zárt környezetben, egy Holdon lévő bázist szimulálva.

A pekingi Pejhang Egyetem (korábban Pekingi Űrkutatási Egyetem) négy hallgatója, két férfi és két nő helyi idő szerint kedden hagyta el a Yuegong-1 (Holdpalota-1) nevű kísérleti laboratóriumot.

A három szakaszra bontott teszt során összesen 370 napot töltöttek az önkéntesek a laborba zárva. Tavaly május 10-én négy diák, két férfi és két nő zárkózott el a külvilágtól 60 napra. A kísérlet második szakaszában felváltotta őket egy másik csoport, amelynek tagjai 200 napot töltöttek elszigeteltségben. A harmadik szakaszban az első csoport tért vissza, hogy újabb 110 napot töltsön el az egyetem kampuszán lévő laborban.

Liu Hung, a kísérleti laboratórium fő tervezője szerint a bioregeneratív létfenntartó rendszerben (BLSS) emberek, állatok, növények és mikroorganizmusok élnek egymás mellett egy zárt környezetben, egy Holdon lévő bázist szimulálva.

„A rendszer 98 százalékban önfenntartó” – mondta a szakember. A BLSS célja egy olyan önfenntartó ökoszisztéma megalkotása, amely lehetővé tenné, hogy az űrhajósok hosszú ideig a Holdon vagy más égitesteken maradhassanak. A rendszer továbbá alkalmazható lenne olyan területeken is, ahol szűkösek a vízforrások és alacsony az oxigénszint.

Az összesen 150 négyzetméteres kísérleti laboratórium két, növénytermesztésre szolgáló kabinból és egy lakókabinból áll. A 42 négyzetméteres lakótérben négy alvócella, egy közösségi szoba, egy fürdőszoba, egy hulladékfeldolgozásra alkalmas és egy állattartó helyiség kapott helyet.

A „konyhakertben” gyümölcsöt – főleg epret – és zöldséget termesztettek az önkéntesek, az „állatfarmon” közönséges lisztbogarat tenyésztettek, amely ehető és nagy arányban tartalmaz fehérjét és más tápanyagokat. A bogarakat megőrölték és liszttel keverték össze egy kenyérszerű eledellé, vagy kisütötték őket víz és étolaj keverékében egy elektromos főzőlapon.

Az emberi hulladékot biofermentációs eljárással dolgozták fel, a növényeket az élelmiszerhulladékokból származó melléktermékekkel trágyázták. A són, fűszereken és némi tartósított sertés- és baromfihúson kívül mindent a kísérleti űrállomás zárt körforgásában állítottak elő. A laborban töltött idő alatt a diákok a függőleges növénytermesztés technológiáját is tovább fejlesztették.

Az önkéntesek használhatták az internetet, sakkozhattak, jógázhattak és szobabiciklizhettek. Emellett angolul tanultak, rádiót hallgattak és minden héten részt kellett venniük pszichológiai és egészségi kivizsgáláson.

A kutatók most kiértékelik a diákok fizikai és mentális állapotát, valamint tanulmányozzák a teszt eredményeit. A kutatók a teszt során azt is vizsgálták, hogy miként reagáltak a résztvevők – a biológiai ritmusukat tekintve és érzelmileg – a napfény hiányára.

A pekingi diákok már januárban új világrekordot állítottak fel a 200 napos tesztidőszakkal. Az 1970-es évek elején a Szovjetunióban három ember 180 napot töltött el egy hasonlóan zárt ökoszisztémában.

A jelenlegi tervek szerint Kína a következő tíz évben fog asztronautákat küldeni a Holdra, de a mostani projekt már egy hosszabb tartózkodást készít elő a Holdon.

Kína célja, hogy 2022-ben legénységgel ellátott űrállomást építsen ki, ekkor ér véget ugyanis a Nemzetközi Űrállomás (ISS) missziója.

Borítókép: A fiatalok elhagyják a pekingi Pejhang Egyetem kampuszán lévő laboratóriumot

Forrás: AFP/Ju Huanzong

Ezek is érdekelhetik