Programozott spiritualitás

2020.02.26. 06:00

Ha robot készíti a mandalát, el lehet érni a megvilágosodást?

Betolakodott az ősi szertartásokba a csúcstechnológia, vagy segíti a spirituális elmélyülést?

A buddhisták csodálatos mandaláinak készítését átvette a Scribit robotja, amely pár óra alatt elvégzi azt a meditációs munkát, amihez a szerzeteseknek napok kellenek.

Valamennyien láttunk már – ha másutt nem, akkor a Youtube videóin – olyan káprázatosan gyönyörű ábrát, amit a tibeti szerzetesek napok, néha hetek alatt készítenek el finom, színes homokból. A gondos munkával előállított, kör alakú mandalák elkészítése egyfajta meditáció: aztán mikor tökéletesre épül, könnyű kézzel megsemmisítik, hogy így szimbolizálják a szépség és a létezés átmeneti jellegét.

Tenzin Priyadarshi, buddhista szerzetes és a Dalai Lama Center for Ethics and Transformative Values vezérigazgatója felkérte az MIT (Massachusetts Institute of Technology) építészét, Carlo Ratti-t mandalakészítő robot megalkotására – írja a Technology Review.

A robot ugyanis sokkal gyorsabban állítja elő a mandalát: hat órán át dolgozik a csodás műalkotáson, aztán eltörli, mintha sohasem lett volna.

Ha más végzi el a fáradságos munkát, vajon el lehet érni a megvilágosodást?

Priyadarshi azt mondja, a robot megrajzolja a hatalmas munkával előállítható mandalát, s közben a szerzetesek meditálnak olyan fontos erények felett, mint az együttérzés, a bölcsesség és így tovább. Az MIT 500 dolláros robotja

a buddhizmus hagyományainak megfelelően létrehoz és megsemmisít

az előre programozott képek alapján.

Ugyan a kemény munka a robotra marad, de a hipnotikus látvány továbbra is segít meditatív állapotba jutni.

És a szerzetesek háta sem fájdul bele a bonyolult ábrák fölötti hajlongásba.

A robot mandalakészítők a vallás és a technológia egyre inkább összefonódó jövőjére mutatnak. Ilyen, a fiatalabb generációk számára vallásgyakorlást segítő eszközök lehetnek az okostelefonok is, amelyek mindenütt jelen vannak.

Példaként említhető a Muszlim Pro és a Siddur mobilapplikációk, amelyek az imaidőre emlékeztetve segítik a hívő muszlimokat és zsidókat a vallásgyakorlásban. Efféle „éberség-alkalmazásokat” használnak buddhisták is.

A szerzetes a technológiát „áldásnak és átoknak” nevezi

Tenzin Priyadarshi úgy gondolja, hogy a vallás jövője magában foglalja a technológia alkalmazását.

Megkérdezték Ganden Thurmant, a Tibet Ház ügyvezetőjét is, hogy a robottal elérik-e ugyanazokat az eredményeket, mint a kézzel rajzolt mandalák esetében.

Igen és nem – válaszolt egy buddhista tanító bölcsességével és emlékeztetett a kifeszített imazászlókra, melyekről úgy vélik, a szél segítségével imádságokat „szállítanak”, vagy az kézzel hajtható imamalmokra. Ezek közvetítők, „járművek”, amelyek révén valaki kapcsolatba léphet a buddhizmussal. A robot éppen olyan eszköz, mint a vászon, a kefe vagy a ceruza, mondta.

De a robot nem részesülhet előnyben a mandala készítésében, magyarázta, mert a robot nem érző lény. Csak lehetővé teszi az átlagembernek, hogy kapcsolatba kerüljön a vallással, s kedvező belső elmozdulásokat – figyelmet, beleélést, együttérzést – mozdíthat elő a lelkében.

Borítóképünk illusztráció: lótuszülésben jógázó egy mandalagobelin előtt

Ezek is érdekelhetik