Íme Nógrád megye leggazdagabb és legszegényebb települése

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adataiból megtudhatjuk, hogy egy-egy településen mennyi az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem. Ebbe beletartoznak a dolgozó felnőtteken kívül a gyermekek és a nyugdíjasok is.

A honlapon található információk szerint egy átlagos cserhátszentiváni lakosnak 1 millió 466 ezer forint nettó jövedelme van egy évben, vagyis egy hónapban nettó 122 ezer forint jut fejenként. Ezzel a mutatóval Cserhátszentiván mondható szűkebb hazánk leggazdagabb településének. Egy évvel korábban ez az összeg 1 millió 188 ezer forint volt, amivel akkor a lista dobogójára sem fért fel. Az észak-magyarországi régiót tekintve azonban jócskán elmarad a borsodi Tornakápolnától, ott ugyanis 200 ezer forintból gazdálkodhatnak havonta a lakosok.

– Természetesen örülök ennek a kedvező statisztikának. Mindez valószínűleg annak köszönhető, hogy a falunkban nincs közmunkás, a lakosok dolgoznak és magas jövedelemmel rendelkeznek. A letelepedni vágyóknak pedig szintén biztos munkahelye van – mondta el portálunknak Siraky Attila, a község polgármestere.

A statisztikák szerint közel sem ilyen jó a helyzet Endrefalván. Egy ottani lakosnak átlagosan mindössze nettó 36 ezer forint jut egy hónapra. Egy évvel korábban ez még kevesebb, 32 ezer forint volt.

– A faluban sokan részesülnek foglalkoztatást helyettesítő segélyben, valamint magas a regisztrált munkanélküliek száma is. Ugyanakkor az itt élők közül többen alkalmi munkából élnek, ami torzítja ezeket az adatokat – mondta el Csóriné Botyánszki Ágnes. Endrefalva polgármestere hozzátette: – Az idei évben az önkormányzatunk 55 lakost foglalkoztat, valamint különböző települési támogatásokat is igénybe vesz. Reméljük, hogy mindezekkel segítjük a helyieket és enyhítjük a kedvezőtlen statisztikákat.

Érdekes információkat kaphatunk akkor is, ha járásra lebontva nézzük meg az adatokat. A Salgótarjáni járásban Kisbárkány – megyénk második legmódosabb települése – 117 ezer forinttal vezet Karancsberény és a megyeszékhely előtt.

A Pásztói járásban Cserhátszentivánon kívül kedvező mutatókkal rendelkezik még Alsótold és Palotás is. A Bátonyterenyei járásban Mátranovák a legtehetősebb 97 ezer forinttal, őket pedig Szuha és Bátonyterenye követi.

A Balassagyarmati járásban Szügy és Balassagyarmat szinte azonos mutatókkal rendelkezik: havi nettó 105 ezer forint jut egy személyre. Ettől az összegtől alig marad el Nógrádkövesd és Galgaguta.

A Szécsényi járásban Szécsény vezet 97 ezer forinttal, a várost Piliny és Nógrádsipek követi a listán. A Rétsági járásban Szendehelyen a legmagasabb az egy főre jutó nettó jövedelem, ami 116 ezer forint, ezzel pedig megyénk harmadik leggazdagabb települése. Nőtincsnek, Berkenyének és Rétságnak sincs oka panaszra.

A városokat tekintve Balassagyarmat továbbra is a megye gazdasági húzóereje (105 ezer forint), melyet Rétság (103 ezer forint), Szécsény (97 ezer forint), Pásztó (96 ezer forint), Salgótarján (88 ezer forint) és Bátonyterenye (81 ezer forint) követ.

Megyénkben 172 ezer az átlagbér

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2019-ben a bruttó 295 ezer forintos átlagos havi – munkaviszonyból származó – jövedelem nettó havi 200 ezer forintot jelentett. Településtípusonként ettől jelentős eltérést mértek. Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a havi nettó kereset – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Budapesten havi nettó 260 ezer forint, a megyei jogú városokban 214 ezer forint volt a kereset, a többi városban 186 ezer forint, míg a községekben 161 ezer forint. A legmagasabb érték Telkiben volt, ahol átlagosan 390 ezer forintot vitt haza egy munkavállaló, míg a legalacsonyabb Csenyétén, havi 31 ezer forint. A legalacsonyabb kereseteket Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy (egyformán 172 ezer forint), Békés (170 ezer forint), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (157 ezer forint) regisztrálták.