2018. 04. 20. 06:30 | [email protected]

Sokan a világ legunalmasabb sportjának tartják a hosszútávfutást, de engem mindig lenyűgözött a maratonisták világa. Nemcsak egymással és a távval küzdenek ezek a kiváló sportemberek, hanem saját magukat is igyekeznek legyőzni. Különösen igaz lehet ez akkor, amikor egészen extrém körülmények között kell lefutniuk a távot. Izzasztó hőségben és fagyban egyformán lehet drámai teljesítményeket és eseményeket látni.

A minap, Boston híres maratoniján például a versenyzők dideregve, többen esőkabátban igyekeztek a tócsák közt lavírozva célba érni a jéghideg szélben és esőben. Nem csoda, hogy mindkét nem versengésében szokatlan eredmények születtek, az afrikai hegemóniának nyoma sem volt. A férfiaknál a nagy favorit Kiriu ugyan ellépett a mezőnytől, a vége előtt hét kilométerrel behozhatatlannak tűnő előnye volt, de nem véletlenül tartja a mondás, hogy a maratoni verseny 35 kilométernél kezdődik. Az időjárás teljesen kikészítette a kenyait, így a japán Kavaucsi a vége előtt lazán elfutott mellette. Győzelme igazi szenzáció, mert hiába fut évente le tucatnyi maratont, mégiscsak amatőr, aki adminisztrátor napi nyolc órában.

Azért sikerült nyernie, mert valami olyasmit tud, amit még a legnagyobb profik sem: teljesen hasonló időre képes bármilyen körülmények között.

Szenzációt okozott a női mezőnyben Des Linden győzelme is, mégsem a győztesről szól a legtöbb cikk, hanem a másodikról: Sarah Sellers ugyanis teljesen amatőrként indult, s ez volt élete második maratonija. A civilben nővér Sellers hajnali négykor kel naponta, hogy futhasson. Mindenféle csapat és támogatás nélkül tette ezt Bostonban is.

A világ másik felén, Ausztráliában rendezett Nemzetközösségi Játékok férfi maratoni futása egészen másféle drámát hozott. Az óriási előnnyel vezető Callum Hawkins két kilométerrel a cél előtt elájult a 30 fok feletti hőségtől, majd percekig nem kapott segítséget. A nézők fotózták, nagy riválisa pedig úgy kerülte ki, mintha csak egy bója volna. Megrázó és megdöbbentő percek voltak ezek, de a szabálykönyv szerint kizárják, aki külső segítséget fogad el. Más kérdés, miből gondolhatta bárki is, hogy az eszméletlenül heverő futó egyszer csak felpattan és bevágtat a célba.

Ezek a maratoni versenyek is megmutatták, vannak pillanatok, amikor a hihetetlen sportemberek legyőzik magukat és a körülményeket, de adódhat úgy is, hogy alulmaradnak. Ahogy azt is, hogy fontos a győzelem, de nem mindenáron.

Hozzászólások