Nógrádban is tovább lehet már tanulni

Nógrád megyében 2012-ben szűnt meg a lehetőség a fiatalok számára, hogy a megye határain belüli felsőoktatási intézményben folytassák tanulmányaikat. Ezért kénytelenek voltak más megyék egyetemeire, főiskoláira utazni, hogy felsőfokú képzettséget szerezzenek. A nyugat-nógrádiak számára – közelségük miatt –, még mindig kedvezőbbek a közeli városok, illetve a főváros.

Hogyan állnak a fiatalok a felsőoktatáshoz? Balassagyarmaton egy informatikai osztályban 14 diákból 4-5 ember tervezi a továbbtanulást, abból egy-két tanuló biztos is abban, hogy a középiskola után jelentkezik valahová. Mint az országban szinte mindenhol, megyénkben is nagy szükség van a diplomás fiatalokra, viszont kevés a potenciális diákok száma, a távoli intézmények és a költségek miatt, illetve sokan inkább olyan szakmát tanulnak, amivel könnyen el tudnak helyezkedni, de akadnak olyanok is, akik külföldre utaznak az iskolai évek után.

A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint Nógrád megyében 15.593-an végeztek valamilyen felsőoktatási intézményben 2016-ban. Tehát a népesség 12,8 százaléka rendelkezik valamilyen felsőoktatási végzettséggel megyénkben. Egyes tervek szerint 2020-tól kötelező lesz egy adott tantárgyból emelt szintű érettségit tenni, emellett egy középfokú nyelvvizsga is kell majd a felvételihez. Bár ezek az elképzelések még nincsenek kőbe vésve, ugyanis a jelenlegi tanterv nem biztosítja a nyelvvizsgához szükséges szintű nyelvoktatást.

Aki esetleg kiesik a felsőoktatásból, vagy be sem kerül oda, annak megyénk számos területen biztosít állást. Hiány van például bolti dolgozókból és számos gyár keres munkásokat különösebb felvételi követelmények nélkül. Aki az átlagkeresetnél több bért szeretne, annak sem kell feltétlen felsőfokú végzettséget szereznie, ugyanis a szakemberhiány miatt a szakmunkások bére is folyamatosan emelkedik.