Salgótarján

2021.11.24. 13:00

Sokféle értéket teremt a folyóirat

Az 1954-ben útjára indított Palócföld című irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat immár egy újabb évfolyamot tudhat magáénak, merthogy napvilágot látott idei harmadik száma, ami egyszersmind azt is jelenti, hogy nem szakadt meg a gyakorlatilag immár hatvanhét esztendeje folyamatosan tartó, tiszteletet parancsoló folyamat. Ritka az ilyen hosszú múlt, mondhatni előélet, bármilyen hasonló karakterű, pláne vidéki periodika, kiadvány esetében.

Csongrády Béla

Számos oka van ennek: az alapítók s az őket követő elődök tiszteletet parancsoló ügyszeretetétől, akaratától, kitartásától kezdve a Nógrádban és környékén mindig viszonylag nagy számban élt alkotó emberek színvonalas tevékenységén át a mindenkori kiadók és szerkesztők aktivitásáig. E sorból kivált érdemes kiemelni a napjainkban e pozíciókban lévők ügyszeretetét, hozzáértését – élükön dr. Gréczi-Zsoldos Enikő főszerkesztővel és Molnár Éva könyvtárigazgató felelős kiadóval.

Annál is inkább, mert mint közismert, az alaposan megerősödött, elterjedt digitalizácó a nyomtatott kiadványok komoly konkurenciáját jelenti. Amíg azonban olyan értékek és oly módon kerülnek napvilágra e tájhaza kulturális, szellemi értékei sorából, mint a lap legújabb számában, igenis van létjogosultsága a Palócföldnek, méltó az erkölcsi és anyagi támogatásra.

Éppen ezért nem kis gond és felelősség bármit is kiemelni az olvasásra ajánlott írások közül, de egy recenziónak minden esetben ilyen hálátlan szerepet kell vállalnia. Különösen akkor, ha e sorok szerzője személyesen is érintett egy – dr. Baráthi Ottó által írt – születésnapi köszöntő címzettjeként.

A szépirodalom ezúttal is kellőképpen és sokszínűen reprezentált mind a lírát, mind a prózát tekintve. Példaként az egyik korábbi főszerkesztő, a Kossuth-díjas költő, Baranyi Ferenc Töredék című, 1956 novemberében fogalmazott mély igazságtartalmú verse kívánkozik megemlítésre, már csak azért is, mert ugyanilyen címmel idei dátummal reagált rá egy jóval fiatalabb pályatárs, Jóna Dávid. Az interjú rovat két érdekes beszélgetést tesz közzé. Ádám Tamás költő Megcsípte az a csók, amit színháznak neveznek címmel faggatja a salgótarjáni gyökerű ismert és elismert színművészt, a friss Madách-díjas Pindroch Csabát, akiről sok egyéb mellett az is kiderül, hogy nagyon szereti a családját és nem mellesleg jótékonykodik. Baráthi Ottó pedig dr. Agócs József mérnök, műszaki doktor életútjával, sikeres fotóművésszé válása stációival ismerteti meg az érdeklődőket. Egyébiránt az ő képzőművészeti értékű fotói kerültek a folyóirat külső és belső borítóira is.

Már csak a közelgő s Nógrádot közelről érintő 2023-as Madách-év – az írózseni világra jöttének 200. évfordulója – miatt is tanulságos Gyukits György Mi a baj a Tragédiával? című eszmefuttatása. Másként érdekes dr. Andor Csaba tanulmánya Madách kortársának, a Herencsényből származó Lisznyai Damó Kálmán költő születésnapja körüli eltérésekről. A néprajz rovat immár a többedik – jelesül az idén a harmadik – közleményét jelenteti meg dr. Erdélyi Zsuzsa palócföldi archaikusimádság-gyűjtésének. Ezúttal a Jaj elvesztettem Istenfiamat című szöveg egyszersmind a száz éve született folklorista tudós emléke előtt is tiszteleg.

A szemle rovat négy írása közül Zsirai László írása azért nagyon fontos, mert a recenzált Kisfarkas a forradalomban című kötetnek, amely az egyik 1956-os hős, a zagyvapálfalvai származású Priska Tamás élettörténetét dolgozza fel, Sulyok László salgótarjáni újságíró, nyugalmazott lapszerkesztő a szerzője. Az albumméretű, reprezentatív kivitelű könyvet Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi önkormányzata jelentette meg.

Részlet egy imádságból

Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató palócföldi archaikusimádság-gyűjteményében található a Jaj elvesztettem Istenfiamat című népi imádság, amely így kezdődik: Oh hajnal / Aranyszínű szép hajnal! / Kiben a Boldogságos Szűzanya Mária megnyugszik. / Úrtul születik, / Pokol tőle türetik, / Eleven ostyát néked adom, / Pál Péter mondja aranyos miséjét / Add meg ezt a Boldogságos Szűzanyámnak, Máriámnak… A Nemzet Művésze 1974-ben a nógrádi Rimócon talált rá e sajátos szép szövegre.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!