2021.07.30. 19:00
Egymás után szerepeltek a Nagyokban
Nem mondok újdonságot azzal a kijelentéssel, hogy a mindennapokban – s bizony nem is ritkán – furcsa, nehezen magyarázható esetek fordulnak elő. Szokás mondani, hogy alkalmasint egy fantáziadús író, illetve kreatív rendező sem találhatott volna ki fordulatosabb, váratlanabb sztorikat.
Valami ilyesmi történt a közelmúltban a Kossuth rádió Nagyok című sorozatában, a Tarnóczi László helyi riporter által készített két zenés portréval kapcsolatban is.
Május végén hangzott el az éterben a dr. Fancsik Jánost, a salgótarjáni születésű, nagy tekintélyű nyugalmazott főorvost, kórházigazgatót – akit lokálpatriótaként is tisztel a közvélemény – bemutató műsor, amelyről Példát mutat címmel május 25-én írtam egy jegyzetet. Aztán eltelik néhány hét, s a közelmúltban nyugállományba vonult dr. Gubán Miklós, a Budapesti Gazdasági Egyetem matematikus, informatikus tanára személyében újabb salgótarjáni gyökerű szereplője volt a Nagyoknak. S részemről július 20-i dátummal következett az Egyszer volt című ugyancsak méltató reflexió. Sajnos akkor még nem tudtam az igazi poént, amit Fancsik doktor – aki ősszel veszi át Pécsett a vasdiplomáját – mondott el Tarnóczi Lászlónak.
Ennek lényege, hogy 1956-ban fiatal orvosként neki is fontos szerepe volt a Gubán ikrek – merthogy Miklósnak van egy hasonló szakmai karriert befutott, Ákos névre hallgató testvére is – életre jövetelében. S ők ketten – nem sok időbeli eltéréssel – szinte egymás után kerültek be ebbe a kitűnő műsorfolyamba. Ilyen forgatókönyvet bizony csak az élet képes írni.