Hogyan változtatja meg a felelősségérzetünket a diákmunka már fiatalon?

A diákmunka első leckéi: pontosság, megbízhatóság

A fiatalok gyakran a diákmunka során néznek szembe először azzal, mit is jelent beosztani az idejüket, vagy mi történik akkor, ha valaki a családtagokon és a tanárokon kívül elvárásokat támaszt velük szemben – olyan elvárásokat, melyeknek a saját érdekükben is érdemes megfelelni. A pontosság, a felelősségteljes munkavégzés, a határidők betartása és az, hogy egy-egy feladatot akkor is el kell látni, ha éppen nincs kedvük hozzá, mind olyan tapasztalatok, melyek hozzájárulnak a felelősségteljes viselkedés kialakulásához.

Míg ugyanis az iskolai környezet sokszor engedékenyebb – a hiányzásokat pótolni lehet, a tanárok gyakran segítőkészek –, addig egy munkahelyen már jóval szigorúbb keretek között működnek a dolgok. Ha valaki elkésik, az nemcsak neki, hanem a csapat többi tagjának is kellemetlenséget okozhat, a következmény pedig nem egyszerűen egy kijavítandó jegy, hanem az állás elvesztése is lehet – a diákmunka tehát megtanítja a fiatalokat arra, hogy bár elsősorban önmagukért felelősek, tetteik másokra is hatással vannak.

Új értéket kap a pénz

Az első fizetés kézhezvétele igazi mérföldkő egy fiatal életében: sok diák csak ekkor érti meg igazán, milyen sok munkába kerülhet csak néhány ezer forint megkeresése is. Lehet, hogy az első fizetés még könnyen elúszik, ez a tapasztalat azonban nagyban hozzájárul ahhoz, hogy felelősebben bánjanak a pénzzel, megtanulják beosztani azt, és megfontoltabban döntsenek a vásárlásaik során.

A saját kereset tehát nemcsak szabadságot jelent, hanem komoly tapasztalatot is: a diákok korán megtanulják, hogy ha nagyon vágynak egy új telefonra, egy koncertjegyre vagy egy nyaralásra, akkor azért meg is kell dolgozniuk. Ez a tudat segíthet átértékelni a korábbi szokásokat és megalapozni a későbbi tudatos pénzügyi döntéseket is.

Önállóság és önbizalom 

Amikor valaki először vállal munkát, az esetek nagy részében végigjárja azokat a lépcsőfokokat, melyek általában az álláskereséssel együtt járnak: elkészíti az életrajzot, beadja a jelentkezést, elmegy az állásinterjúra, majd ha őt választották, megtanulja, hogyan kell elvégezni a feladatait és teljesíti azokat. Ha valaki ezen a folyamaton végigmegy, az apró sikereknek köszönhetően az önbizalma is jelentősen megnő: egyre inkább ráébred arra, hogy képes felelősséget vállalni önmagáért, az idejéért és az elvégzett munkájáért.

Ez a belső fejlődés sok esetben átszivárog az élet más területeire is: gyakran előfordul, hogy a munkavégzés mellett javul a tanulmányi eredmény, fejlődnek a szociális készségek, és a diákok önállóbban, bátrabban vállalnak szerepet más közösségi tevékenységekben is. Ennek köszönhetően a fiatalok magabiztosabban állnak hozzá a komolyabb élethelyzetekhez, például az egyetem kiválasztásához, a szülőktől való leváláshoz vagy éppen a pályakezdéshez.

A hibák is fontosak

Természetesen senki sem születik profinak, így a diákmunka során is előfordulhatnak hibák. Ezeket elkönyvelhetjük kudarcként, érdemes azonban inkább lehetőségként tekinteni rájuk, melyekből rengeteget lehet tanulni; azt, hogy hogyan lehet hatékonyan kezelni a stresszt, hogyan javíthatunk a teljesítményükön, hogyan kérjünk segítséget, vagy éppen hogyan vállaljuk olykor a felelősséget. Ezek a tapasztalatok később az élet minden területén hasznosak lehetnek, jelentőségüket tehát nem szabad lebecsülni. 

A diákmunka épít

Az iskola mellett végzett munka nem csupán a pénzkeresésről szól – sőt, hosszú távon talán az anyagi haszon a legkevesebb, amit ez a tapasztalat nyújtani tud. A fiatalok felelősségtudata, önállósága, problémamegoldó készsége és emberismerete is fejlődik a diákmunka által, mindez pedig hosszú távon is meghatározó lehet abban, hogy milyen felnőttekké válnak, valamint hogy milyen tudatosan alakítják majd későbbi életüket.