Milyenek a Nógrád megyei nyugdíjak az országos átlaghoz képest? 

Magyarországon jelenleg – a 2019-es adatok alapján – 2,6 millió lakos részesül nyugdíjellátásban, ami a teljes lakossághoz viszonyítva magasnak mondható.

Ennek oka leginkább társadalmunk elöregesédésében keresendő, hiszen egyre jobban nő az átlag életkor, míg a gyermekvállalási kedv csökkenőben van- ahogyan az aktív munkavállalók száma is. Ennek köszönhetően a nyugdíjrendszer egyre jobban terheltté válik, ami nehezíti az idősödő lakosság minőségi ellátását.

Országos viszonylatban jól látható, hogy a 2,6 millió nyugdíj ellátott nagy része (csaknem 80%-a) öregségi nyugdíj állományban van. Ez azt jelenti, hogy a megjelölt életkor betöltése után vonultak nyugdíjba.

Az ‘57-ben születettek már egységesen – a nők és a férfiak is – 65 évesen mehetnek nyugdíjba. (A hölgyek esetében pedig most is él a nők 40 program, vagyis azok a nők, akiknek 40 év jogosultsági idejük van, nem kell megvárniuk a 65 évet.)

A KSH statisztikái alapján elmondható, hogy a nők átlagosan 61, míg a férfiak 64 évesen mentek nyugdíjba.

Nyugdíjkörkép Magyarországon

A térképen jól látszik, hogy a fővárosban a legnagyobb az öregségi nyugdíjasok aránya – mintegy 88%. Nógrád megyében ez az arányszám 77% körül van.

Az átlagos nyugdíj összege Magyarországon 2019-ben 122 614 forint volt, ami az uniós tagállamokhoz viszonyítva az alsó egyharmadhoz tartozik. Így megelőzzük Bulgáriát, Horvátországot és Romániát is. Ez az összeg egyébként a hazai átlagkereset csupán 59%-át teszi ki.

Az országos nyugdíj alakulását tekintve, megyénként is igen eltérő statisztikákkal találkozhatunk. A legjobb helyzetben a budapesti idősek vannak. A fővárosi nyugdíjasok átlagos nyugdíja ugyanis akár 41 ezer forinttal is több lehet, mint az ország nehezebb helyzetben lévő területein.

A Pest megyében, a Komárom-Esztergomban, valamint a Fejér megyében élők állnak a legjobban az országos nyugdíj helyzetét tekintve. Ezekben a megyékben 8 és 10 százalék között mozog azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik 220 000 forint feletti nyugdíj összegben részesülnek, míg ez a szám a Békésben csupán 4,3%.

A legrosszabb helyzetben a KSH statisztikái alapján az alföldi megyék vannak, ahol az átlagos havi nyugdíj összege nem éri el a 121 000 forintot sem.

Ezek közé tartozik Békés, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is, ahol a legtöbb nyugdíjas 100 ezer forintnál kisebb összegből kell, hogy boldoguljon.

Mi a helyzet a nógrádi nyugdíjakkal?

A statisztikából jól látható, hogy országos szinten Nógrád megyében található a legtöbb olyan nyugdíjas, aki 100 és 139 ezer forint közötti átlag nyugdíj összeggel számolhat. Ők adják a megye nyugdíjas lakosságának mintegy 40,4%-át.

Az e fölötti nyugdíjjal rendelkezők is a középmezőnyt erősítik, hiszen majdnem 30 százalékot tesz ki azon nógrádi lakosok száma, akiknek a nyugdíja 140 és 220 ezer forint közé tehető.

Továbbá az is jól látható, hogy csupán 2,4%- azok száma, akik nógrádi nyugdíjasként kevesebb, mint 60 ezer forintból élnek, ez országos szinten a harmadik legjobbnak mondható.

Azonban a nógrádi nyugdíjasok csupán 5,1%-a kap 220 ezer forintnál nagyobb összeget havonta, ez pedig elmarad az országos, 8,5%-os átlagtól.

Általánosságban tehát elmondhatjuk, hogy országos szinten Nógrád megye – a nyugdíjakat tekintve – a középmezőnyben van.

Miért is fontos az öngondoskodás?

Ahogyan a fenti statisztikákból is jól látható, a lakosság jelentős része – az országos átlagot tekintve 63,2%-a – kap 140 ezer forint alatti nyugdíjat.

A tendencia azonban azt mutatja, hogy ez az összeg egyre kisebb lesz, az infláció miatt pedig egyre kevesebbet ér majd.

Nem akarunk jóslatokba bocsátkozni, de várhatóan a 2035-40 környékén nyugdíjba vonulók az életpálya-keresetüknek csupán a 35-40%-át fogják állami nyugdíjként megkapni.

Ezért is hangsúlyozzák az öngondoskodás fontosságát, és ezért is támogatja az állam 20%-os adóvisszatérítéssel a nyugdíjcélú megtakarításokat. Ezt az adókedvezményt a már kifizetett személyi jövedelemadónkból igényelhetjük vissza, mely akár évi 100-150 ezer forintos többlet megtakarítást jelenthet.

Nyugdíj megtakarítás tekintetében nem kell nagy összegekre gondolni, hiszen önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) már akár havi 4 ezer forinttól (ez 30 nappal számolva napi 133 forint megtakarítást jelent) indítható. Ugyanakkor nyugdíjbiztosítást már havi 10 ezer forinttól is indíthatunk – ehhez 30 nappal számolva ez körülbelül 333 forintot kell megspórolnunk.

Érdemes tehát apránként félretenni, hogy megalapozhassuk a nyugodt, kiegyensúlyozott nyugdíjas éveket – és már nyugdíjba vonulás előtt több évvel – vagy még inkább évtizeddel – félretenni.