Migrációkutató Intézet: kompromisszum bármi áron?

Véleményük szerint a paktum szellemiségét és konkrét szabályait tekintve előrelépést jelent (a 2016- os javaslatokkal összevetve), amelyben kiemelt szerepet játszott a V4-ek – köztük Magyarország – 2015 óta konzekvensen képviselt szigorításpárti álláspontja.

A Bizottság görcsös konszenzuskeresése azonban kudarcot vallott, hiszen ezúttal sem sikerült egy olyan migrációs-menekültügyi „minimumot” leraknia az asztalra, amely legalább a legfontosabb sarokpontokban élvezné az összes tagállam és EP-frakció támogatását. A konkrét technikai-megvalósíthatósági problémákon túl legalább egy filozófiai probléma is van a bizottsági csomaggal, mivel az továbbra is kulcsfontosságú szerepet szán a menedékkérők/menekültek tagállami szétosztásának/átvételének.

A részletszabályok alapján kiderül, hogy ez még azon tagállamok számára is reális kötelezettségként jelenik meg, akik egyébként a hazaküldések lebonyolítását választják a „kötelező szolidaritás” jegyében. A csomag ellentmondásos – és a gyakorlatban valószínűleg nehezen vagy egyáltalán nem végrehajtható – elemeit, illetve az eddigi tagállami reakciókat figyelembe véve borítékolható, hogy komoly viták övezik majd a bizottsági javaslatokat a Tanácsban és az Európai Parlamentben.