Erdő Péter: az ember nem önkényura, hanem gondozója a világnak

A bíboros felhívta a figyelmet arra, hogy a felelősségvállalás az emberiség és a föld jövőjéért szorosan összefügg hittel.

Ha ugyanis a világmindenség, aminek az ember is része, értelmetlenül létezik, nincs célja és értéke, akkor „nem tudjuk megindokolni, hogy miért vagyunk felelősek érte”, és miért érték az emberi élet.

- mondta Erdő Péter.

Ez esetben „brutális egyszerűséggel” merülhet fel a kérdés, hogy miért jobb, ha létezik az emberiség, mint ha nem létezik, és miért jobb, ha nagyon sokáig fennmarad, mintha egy-két évszázad alatt eltűnik a kozmoszból.

Hozzátette: hasonló problémához jutunk a természet fogalmát vizsgálva. Az élőlények a természet törvényei szerint léteznek, amelynek része a pusztulás.

Felmerülhet az a kérdés, hogy miért értékesebb egy állatokkal és növényekkel gazdagon benépesített bolygó egy puszta kősivatagnál, és van-e az állati és növényi fajok gazdagságának más értéke, mint a pillanatnyi hasznosságuk az ember számára.

A bíboros kiemelte: Ferenc pápa tanításában fontos elvként jelenik meg „minden teremtmény önmagában való értékessége”.

Ezért használja a Laudato si' kezdetű enciklika mindig a „teremtés”, nem pedig pusztán a „természet” kifejezést. „Amikor teremtésről beszélünk – idézte a pápát -, az a zsidó-keresztény hagyományban több mint a természetről beszélni, mert Isten szeretettervéhez van köze, ahol minden teremtménynek értéke és jelentősége van”.

Miközben ugyanis a zsidóság és a kereszténység mítosztalanította a természetet, vagyis elutasította az állatok, a növények és az égitestek istenítését, egyben rámutatott arra, hogy ennek a világnak a gyökere Isten szeretetében, gyöngédségében van, ami többet ér bármi másnál – mondta erdő Péter.

A megoldáshoz mindenkire szükség van

Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára mások mellett arról beszélt, hogy Ferenc pápa teremtésvédelmi enciklikája 2015 nyarán „kritikus időszakban” jelent meg. Akkor, amikor kétségessé vált, hogy a világ vezetői aláírják-e a fenntartható fejlődés közös céljait összegző ENSZ dokumentumot. A pápai enciklika azonban egyértelművé tette, hogy a megegyezés nem politikai, hanem morális kérdés. Végül 2015 szeptemberében gyakorlatilag minden ország aláírta a dokumentumot.

A világ vezetői – ha csak egy pillanatra is – de felismerték, hogy „most több a közös teendő, minthogy vitatkozhatnánk. Mert – ahogy Ferenc pápa rámutatott – a feladatok megoldásához a világon mindenkire szükség van – mondta Rácz András.

Borítókép: MTI / Soós Lajos