Németországban megkezdték a lehetséges óvóhelyek összeírását

Német védelmi miniszter: a NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában

A NATO-tagállamok erősíteni kívánják a hadiipari termelést Ukrajnában tekintettel a konfliktus elmérgesedésére - közölte hétfőn Boris Pistorius német védelmi miniszter francia, brit, lengyel és olasz hivatali partnerével Berlinben tartott megbeszélését követően.

A tárcavezető szerint 

 A tervek között szerepel mesterséges intelligencia vezérelte drónok fejlesztésének és beszerzésének támogatása.

Az együttműködést a lőszertermelés terén is el akarják mélyíteni. A megbeszélésbe fél órára Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is bekapcsolódott.

Pistorius a találkozó végén kijelentette: 

 Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború már nem egy regionális konfliktus, „nemzetközi dimenziót öltött". A német védelmi miniszter ezzel a 10 ezer észak-koreai katonára utalt Oroszország területén. Mint mondta, az észak-koreai katonák fejenként 2000 euró egyszeri összeget kapnak.

További eszkalációs lépésként említette az orosz közepes hatótávolságú rakéták bevetését.

Újságírói kérdésre válaszolva Pistorius elmondta, hogy a német védelmi tárca egyelőre nem rendelkezik olyan értesülésekkel, miszerint pokolgép lehetett volna a Vilnius mellett lezuhant DHL német postai és logisztikai cég egyik teherszállító repülőgépén.

Mindazonáltal közölte, hogy

Augusztus végén német biztonsági szolgálatok „nem hagyományos robbanószerkezetekre" figyelmeztettek, amelyeket ismeretlenek adtak fel szállítmányozó cégekkel. Az akkori figyelmeztetés egy incidenssel állt összefüggésben a lipcsei DHL logisztikai központban, ahol júliusban egy, a Baltikumból feladott, robbanószerkezetet tartalmazó csomag lángra kapott. A biztonsági szolgálatok nem zárták ki orosz szabotázsakció lehetőségét.

Németországban megkezdték a lehetséges óvóhelyek összeírását

Németországban megkezdték a bunkerek és más megerősített építmények összeírását, amelyek óvóhelyként szolgálhatnak a civilek számára egy támadás esetén – közölte hétfőn a berlini belügyminisztérium.

A szóvivő beszélt arról is, hogy az embereket biztatják, alakítsanak ki óvóhelyeket saját otthonaikban a pincék, illetve garázsok átalakításával.

Az illetékes ugyanakkor nem tudott ütemtervvel szolgálni, mondván mindez egy hatalmas projekt, amely „némi időt” fog igénybe venni a polgári védelem, a katasztrófavédelem és más, érintett hatóságok közreműködésével.

A 83 milliós Németországban a korábbi mintegy 2000-ből mára 579 bunker maradt, amely zömmel a második világháború, illetve a hidegháború idejéből származik. A létesítmények mintegy 480 ezer embert képesek befogadni.

Az ukrajnai háború kitörése után a német hatóságok leállították a tulajdonukban lévő erődített építmények eladását; addigra az állam és intézményei több mint 300 bunkert adtak magántulajdonba.

A szóvivő elmondta, hogy a terv kulcspontjaiban magas rangú tisztségviselők egy júniusi tanácskozáson állapodtak meg és jelenleg különleges munkacsoport dolgozik a megvalósításon.

Nyolc ballisztikus rakéta lelövéséről számolt be az orosz védelmi minisztérium

Az orosz légvédelem lelőtt nyolc ellenséges ballisztikus rakétát - közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

A tárca tájékoztatása szerint a légvédelem megsemmisített nyolc amerikai JDAM irányított légibombát és 45 drónt is. A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 19 ellentámadást visszavert. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1300, Kurszknál pedig több mint kétszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Szergej Lebegyev, az oroszpárti „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy Harkivban találat érte a „neonáci” ukrán Kraken különítmény főhadiszállását. Lebegyev úgy tudja, hogy a robbanás után több mint egytucatnyi mentőautó érkezett a helyszínre.

A TASZSZ hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Csasziv Jarban a város legnagyobb erődítménye, a tűzálló anyagokat gyártó üzem területén folynak a harcok.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 19 500-at háború kezdete óta Ukrajnában megsemmisített harckocsik és egyéb páncélozott járművek száma, a tábori lövegeké és aknavetőké pedig a 18 500-at.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek hétfőn tüzérségi és dróntámadást. A Belgorod megyei Sebekinóban és a Herszon megyei Hola Prisztyany-i járásban egy-egy civil vesztette életét.

Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak „a kijevi rezsim bűncselekményei” ügyében illetékes nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy

A diplomata azt mondta, hogy az esetet jelenleg orosz nyomozati szervek vizsgálják.

A Donyecktől mintegy 40 kilométerre nyugatra fekvő Szelidove „felszabadításáról” az orosz védelmi minisztérium október 29-én tett bejelentést.

Az orosz Nyomozó Bizottsága (SZK) közölte, hogy a kurszki régióban civilek ellen elkövetett bűncselekmények miatt terrorizmus és zsoldostevékenység címén büntetőeljárást indított Sarunas Jasiukevicius litván állampolgár ellen.

Orosz tartályhajókra rendelt el szankciókat a brit kormány

Nyersolajat és olajpárlatokat szállító orosz tartályhajókra rendelt el szankciókat hétfőn a brit kormány. A büntetőintézkedések a hajóknak biztosítási szolgáltatásokat nyújtó cégekre is kiterjednek.

Ezek az „árnyékflotta” módjára – vagyis adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül – közlekedő hajók csak az elmúlt egy évben 4,3 milliárd dollár értékű nyersolajat és olajtermékeket, például benzint szállítottak.

A tárca hangsúlyozza, hogy ez a legnagyobb ilyen jellegű brit szankciócsomag az orosz „árnyékflotta” ellen az ukrajnai háború kitörése óta.

Az ismertetés szerint Nagy-Britannia a hétfői szankciókkal együtt eddig 73 orosz tartályhajó ellen rendelt el hasonló intézkedéseket.

A brit külügyminisztérium kiemeli, hogy egyetlen más ország sem léptetett érvénybe szankciókat ennyi orosz tartályhajó ellen. A tárca adatai szerint az Egyesült Államok 39, az Európai Unió 19 esetben rendelt el szankciókat az orosz „árnyékflotta” hajóival szemben.

A korábbi hasonló brit szankciók hatékonyságát jelzi, hogy az intézkedések által érintett orosz tartályhajók közül több is kihasználatlanul vesztegel a Balti-tengeren – fogalmaz hétfői tájékoztatásában a londoni külügyi tárca.

London és az Európai Unió már 2022 nyarán, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után megállapodott az orosz kőolajat szállító hajók biztosításának összehangolt tilalmáról.

Az akkori egyezmény gyakorlatilag kizárta az orosz tengeri olajszállítási szektort a londoni Lloyd's szindikált biztosítási piacról, amely évszázadok óta a globális tengerhajózás központi biztosítási intézménye.

A Lloyd's List Intelligence nevű londoni székhelyű globális hajózási adat- és információszolgáltató konglomerátum legfrissebb adatai szerint ugyanakkor szeptemberben rekordmennyiségű olajat szállítottak olyan orosz tartályhajók, amelyeknek nincsenek ismert biztosítási szerződéseik.

A cég által „sötét flottaként” nyilvántartott 670 hajó szankcionált orosz, venezuelai és iráni nyersolajat szállít, és szeptemberben az orosz kikötők tartályhajó-forgalmának 55 százalékát adták a „sötét flottához” tartozó hajók.

Putyin új szövetségesekre támaszkodik

Nemcsak észak-koreai, hanem más nemzetek katonái is megjelenhetnek az orosz–ukrán háborúban: egy új jelentés szerint Jemenből érkező húszi lázadók is részt vesznek a harcokban Moszkva oldalán – tudta meg a Magyar Nemzet.

Az ukrajnai háború keleti frontvonalán továbbra is súlyos harcok zajlanak, ahol az orosz hadsereg különféle eszközökkel próbálja megerősíteni pozícióit. A Financial Times beszámolója szerint Oroszország nemcsak észak-koreai katonákra támaszkodik az Ukrajna elleni háborúban, hanem a jemeni húszikra is. 

A brit lap az érintettekre hivatkozva arról számol be, hogy a zsoldosoknak fizetett munkát és orosz állampolgárságot ígértek Oroszországba érkezésük után, azonban besorozták őket, az orosz fegyveres erők kötelékében pedig az ukrajnai frontra küldték őket. Az újoncok közül többen azt állították, hogy júliusban kereste meg őket az Al Dzsabri vállalat – amelyet a prominens húszi politikus, Abdulwali Abdo Hasszán al-Dzsabri alapított – azzal az ígérettel, hogy új életet biztosíthatnak maguknak Oroszországban, írt erről a New York Post is. Ehelyett a férfiakat a jelentések szerint arra kényszerítették, hogy írjanak alá egy olyan besorozási szerződést, amelyet nem tudtak elolvasni, majd a Kreml és a húszi lázadók közötti egyre szorosabbá váló kapcsolat részeként a frontvonalra szállították őket.

Tim Lenderking, az Egyesült Államok jemeni különmegbízottja szerint Oroszország szoros kapcsolatokat ápol a húszikkal, és fegyverátadásokról tárgyal. A húszik két évtizede véres polgárháborút vívnak a jemeni fennhatóságért. A fegyveres milícia többször lőtt teherhajókra a Vörös-tengeren, hogy meggyengítsék Izraelt. A húszikat Irán támogatja, amely az oroszokat is segíti hadianyaggal.

Korábban olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint Moszkva több ezer nepáli és indiai zsoldost hívott segítségül a frontra. Valerij Zaluzsnyij, Ukrajna korábbi katonai főparancsnoka, jelenlegi nagy-britanniai nagykövet e hírekre reagálva is úgy fogalmazott: a harmadik világháború már elkezdődött.

Európa egyértelműen háborúra készül

Németország bunkereket alakítana ki a megnövekedett háborús kockázatra válaszul, a skandináv országok pedig tájékoztató füzetben figyelmeztetik és készítik fel a lakosságot egy esetleges háborús konfliktus veszélyeire – írja a Magyar Nemzet.

A fokozódó nemzetközi fenyegetettségi helyzetre való tekintettel a Szövetségi Népességvédelmi Hivatal (BKK) a hírek szerint egy ún. bunkervédelmi tervet dolgoz ki Németország számára. A hivatal azt vizsgálja, hogy szükség esetén mely középületek alakíthatók át óvóhelyekké, írta a Bild.

Ezek közé tartoznak a kormányzati épületek, valamint a metróállomások.

Emellett egy speciális mobiltelefonos alkalmazást is ki kell fejleszteni, amelyen a polgárok láthatják a legközelebbi menedékhely távolságát. A német hatóságok ugyanakkor arra is ösztönöznék a lakosságot, hogy saját otthonukban hozzanak létre óvóhelyeket. A pincék ugyanúgy alkalmasak lehetnek erre, mint a garázsok. A Bild szerint egyelőre nem világos, hogy a terv mikor kerül véglegesítésre.

Skandinávia is háborúra készül

Ötmillió háztartásnak küldenek a napokban egy olyan kiadványt, ami egy esetleges háborúra készíti fel a skandináv ország lakosságát. Ehhez hasonlóra Svédországban – akkor még semleges országként – a második világháborúban került sor .

De Svédország mellett Finnország és Norvégia is fokozta a polgári és katonai készültséget az Oroszországgal való konfliktustól való félelem miatt. A szomszédos Finnország szintén nemrég tette közzé online a saját friss tanácsait az „incidensekre és válsághelyzetekre való felkészülésről”. A norvégok pedig nemrégiben kaptak egy brosúrát, amelyben arra buzdítják őket, hogy készüljenek fel arra, hogy szélsőséges időjárás, háború és egyéb fenyegetések esetén egy hétig egyedül kell boldogulniuk, írja a BBC.

Medvegyev pusztító orosz fegyverrel fenyegette meg a világot

Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese megdöbbentő kijelentéseket tett legújabb Telegram-bejegyzésében. Öt világpolitikai eseményről számolt be, amelyek szerinte radikálisan átrendezhetik a nemzetközi viszonyokat. Az ukrajnai konfliktustól kezdve a hiperszonikus rakéták bevetéséig Medvegyev provokatív hangnemben kritizálta a nyugati államok politikáját, és felfedte, miért tartja veszélyesnek a jelenlegi geopolitikai manővereket.

Dmitrij Medvegyev ismét a Telegram-csatornáján osztotta meg sokkoló és provokatív elemekkel tűzdelt gondolatait. Az orosz politikus öt eseményt említett, amelyek szerinte globális figyelmet érdemelnek.

Először is, Medvegyev egy új, Oresnyik nevű hiperszonikus ballisztikus rakéta bevetéséről beszélt. Bár most nem nukleáris robbanófejjel használták, Európában aggodalmak merültek fel: Mi van, ha legközelebb nukleáris fejekkel indítják?

A második pontban megemlíti, hogy a propagandisták szerinte tagadják a rakéta létezését. Medvegyev szarkasztikusan megjegyzi, hogy ez a hozzáállás nem oldja meg a problémát, csak terel.

A harmadik esemény az, hogy nyugati médiaszereplők az USA-t sürgetik, hogy atomfegyverekkel lássa el Ukrajnát. Medvegyev szerint ez egy „kiváló ötlet” különösen Oroszország új nukleáris doktrínája fényében, és elgondolkodik azon, Amerika ellenségei közül kinek adhatnák át ők maguk a technológiát.

Negyedik témaként Ukrajna vezetését kritizálja, amely szerinte arra készül, hogy bármikor külföldre meneküljön, ha a helyzet tovább romlik.

Medvegyev végül, ötödik pontként Lindsay Graham amerikai szenátort említette, aki szerint Washingtonnak szankciókat kellene bevezetnie azon országok ellen, amelyek segítenék az izraeli vezetők, például Benjamin Netanjahu letartóztatását. Medvegyev számára ez az álláspont az USA képmutató hozzáállását tükrözi.

Csaknem 8500-an érkeztek vasárnap Magyarországra

Az ukrán–magyar határszakaszon 4231-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4232-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 23 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – olvasható a közleményben.

A vasárnapi eseményekről itt olvashat: