Ukrán válság

2024.02.09. 06:27

Volodimir Zelenszkij menesztette az ukrán vezérkari főnököt

716. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök

Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Volodimir Zelenszkij menesztette az ukrán vezérkari főnököt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken felmentette tisztségéből Szerhij Saptala vezérkari főnököt.

Az államfő Telegram-oldalán közzétett esti videóüzenetében ismertette, hogy Saptala helyére Anatolij Barhilevicset, a területvédelmi erők eddigi parancsnokát nevezte ki.

Zelenszkij előző nap menesztette Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát.

ZALUZSNIJ, Valerij; SAPTALA, Szerhij
Valerij Zaluzsnij és Szerhij Saptala sajtótájékoztatót tart Kijevben 2023. december 26-án
Fotó: Oleh Petraszjuk / Forrás: MTI/EPA

Az ukrán elnök közölte, hogy Barhilevicset - akit „a háborús feladatokat és ukrán célkitűzéseket ismerő” tapasztalt katonaként jellemzett - a Zaluzsnijt váltó Olekszandr Szirszkij javaslatára nevezte ki.

Ukrán vezérkar: az orosz hadsereg heves támadásokat indított Donyeck környékén

Az orosz hadsereg az elmúlt nap során a legtöbb támadást a Donyeck melletti Avgyijivka és Marjinka települések ellen indította – közölte az ukrán vezérkar pénteki harctéri helyzetjelentésében.

A beszámoló szerint egy nap alatt 65 katonai összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között. Az orosz erők 13 rakéta- és 66 légicsapást indítottak, és 96-szor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. Az ukrán légierő ezalatt hét támadást hajtott végre orosz katonai összpontosulások ellen, a rakétaerők pedig két orosz lőszerraktárra, két tüzérségi rendszerre és egy logisztikai csomópontra mértek csapást.

Idős nő megy egy ukrán rakétatámadásban súlyosan megrongálódott lakóház előtt a kelet-ukrajnai Donyeckben 2023. december 19-én
Fotó: Valerij Melnyikov / Forrás: MTI/EPA

Az ukrán légierő a Telegramon arról tájékoztatott, hogy péntekre virradó éjjel Oroszország 16 Sahid önmegsemmisítő drónnal támadta Ukrajnát, ezek közül tízet semmisítettek meg a levegőben.

Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz dróntámadás következtében Zmijiv település körzetében kigyulladt egy szálloda, amelynek egyik biztonsági őre sérüléseket szenvedett.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál kormányzók beszámolói alapján készített összefoglalójában kiemelte, hogy a csütörtöki orosz támadások következtében négy helyi lakos vesztette életét - kettő a kelet-ukrajnai Donyeck, a másik két ember pedig a déli Herszon megyében, továbbá tízen sebesültek meg Ukrajna különböző régióiban.

Az Ukrán Biztosági Szolgálat (SZBU) az Ukrajinszka Pravdának megerősítette, hogy pénteken drónokkal eltaláltak két olajfinomítót az oroszországi Krasznodari területen.

A katonai alakulatok műveleteinek részletes megtervezését nevezte fő feladatának az új ukrán főparancsnok

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők új főparancsnoka szerint egyik legégetőbb feladata az összes ukrán katonai parancsnoki és irányító szerv, alakulat és egység műveleteinek világos és részletes megtervezése, figyelembe véve a fronton szolgálók igényeit a nemzetközi partnerektől származó legújabb fegyverekre.

BUDANOV, Kirilo; SZIRSZKIJ, Olekszandr
Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka (b) és Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy kijevi ünnepségen 2024. február 9-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt. 
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

A katonai vezető – aki eddig a szárazföldi erők parancsnoki tisztét töltötte be –, pénteki Telegram-bejegyzésében ismertette új feladatait. Kiemelte, hogy változatlanul elsőrendű feladat a harci egységek számára szükséges dolgok gyors és hatékony szétosztása és kiszállítása hozzájuk.

 Szerinte a parancsnokság feladata minden szinten, hogy "kivétel nélkül ismerje a front minden igényét és irányítása alatt tartsa a helyzetet az egyes szektorokban".

Szirszkij kiemelte, hogy a katonai parancsnoki és ellenőrző szervek személyi állományának képzettsége meghatározó a katonai műveletek kidolgozása és sikeres végrehajtása szempontjából. 

Az ukrán hadsereg fő értékének a katonák életét és egészségét nevezte. Ezért szerinte most minden eddiginél fontosabb "az egyensúly fenntartása a harci feladatok végrehajtása és az alakulatok személyi állományának helyreállítása között elsősorban a katonák képzésének javításával".

A főparancsnok a háborús győzelem egyik jövőbeli feltételének nevezte az új technikai megoldások, elsősorban a drónok és a modern elektronikus hadviselési rendszerek alkalmazását. 

Természetesen a megbízható hátország is a háború általános sikerének egyik fő összetevője

– zárta bejegyzését Szirszkij.

A Kreml szerint nem befolyásolja a háború menetét az ukrán főparancsnok lecserélése

Nem befolyásolja a háború menetét, hogy Valerij Zaluzsnij helyét az ukrán fegyveres erők főparancsnoki posztján Olekszandr Szirszkij vette át – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

Nem gondoljuk, hogy ezek olyan tényezők, amelyek megváltoztathatják a különleges hadművelet menetét. Folytatódni fog, amíg a célokat el nem érjük

– fogalmazott Peszkov.

SZIRSZKIJ, Olekszandr ; ZALUZSNIJ, Valerij
Az ukrán elnöki sajtóiroda által közreadott képen Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka (j) és utódja, Olekszandr Szirszkij vezérezredes (k) egy kijevi kitüntetési ünnepségen 2024. február 9-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt 
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

A moszkvai védelmi minisztérium pénteki közlése szerint 

az orosz erők az elmúlt nap folyamán előnyösebb állásokat foglaltak el Donyeck és Liman környékén, miközben három frontszakaszon kilenc ukrán támadást vertek vissza. 

A hadijelentés szerint a legtöbb, szám szerint öt ukrán roham a kupjanszki frontszakaszon hiúsult meg. 

A tájékoztatás szerint az ukrán fél több mint ezer katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy háromszázan a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette egyebek mellett a drónirányítás két és a rádióelektronikai harc egy központját, két lőszerraktárt (mindezt a donyecki régióban), egy Sz-300-as légvédelmi rendszer lokátorát és két kilövőállását, két harckocsit, két páncélozott harcjárművet, egy amerikai M119-es vontatott tarackot, valamint HIMARS, Vilha és Uragan sorozatvetők 15 rakétáját, továbbá 97 drónt.

Az orosz statisztika szerint az ukrán fegyveres erők által a háború kezdete óta elveszített tüzérségi lövegek és aknavetők száma elérte a nyolcezret.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Ukrajnában lassult az infláció januárban

Az ukrán statisztikai hivatal honlapjára pénteken felkerült adatok szerint az éves fogyasztói áremelkedés mértéke januárban 4,7 százalék, 2020 novembere óta a legalacsonyabb volt a novemberben és decemberben jegyzett 5,1 százalék után.

Januárban az éves szintű áremelkedés a lakhatás és a közművek esetében 12,8 százalékról 12,5 százalékra, az éttermek és szállodák szolgáltatásai esetében 13,0 százalékról 12,8 százalékra lassult, az oktatási szolgáltatások drágulása pedig 12,0 százalékra lassult a decemberi 12,8 százalékról.

Eközben a lábbelik és ruházati termékek éves árcsökkenése gyorsult, a decemberi 6,3 százalékról 6,7 százalékra. Emellett a szabadidős és kulturális szolgáltatások ára az előző havival megegyező ütemben, 1,1 százalékkal csökkent.

Havi szinten a fogyasztói árak 0,4 százalékkal emelkedtek januárban a decemberi 0,7 százalékos növekedést követően.

Az ukrán jegybank arra számít, hogy az infláció a következő hónapokban az 5 százalékos cél körül marad, azonban az év második felében gyorsulhat a fogyasztói árak növekedése.

A jegybank előrejelzése szerint az infláció az év végére 8,6 százalék lesz, majd 2025-ben az 5 százalék (plusz 1 százalék) célsávba kerül 5,8 százalékkal, 2026-ban pedig eléri az 5 százalékos célt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az ukrajnai háborút abba kell hagyni

Ezt a háborút abba kell hagyni; tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter pénteken Tatán, ahol a szlovák védelmi miniszterrel közösen meglátogatta az új technikai eszközökkel ellátott Klapka György 1. Páncélosdandárt és a kiképzésüket támogató szimulációs központot.

KLAPKA György; SZALAY-BOBROVNICZKY Kristóf; KALINÁK, Robert
Leopard 2A4 típusú harckocsik dinamikus bemutatója Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter látogatásán a tatai Klapka György 1. Páncélosdandár laktanyájában 2024. február 9-én
Fotó: Bodnár Boglárka / Forrás: MTI

Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette, 

az Ukrajnában dúló háború körülményei és eseményei értékelésében egyetért szlovák kollégájával. 

Bármilyen vékony is az a hang, amit mi a kezdetek óta képviselünk, egyre erősebben és határozottabban kell mondani

 – fogalmazott.

A politikus rámutatott, hogy Szlovákia és Magyarország egyszerre tag az Európai Unióban és a NATO-ban, a legfontosabb azonban, hogy egymás szomszédjai, közös történelemmel, közös értékekkel, és a lehető legszorosabb stratégiai partnerségben.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta, Szlovákia bizalmát jelzi, hogy új harcászati repülőgépei megérkezéséig a magyar légierő biztosíthatja a szomszédos ország légterét.

A miniszter a Leopard 2A7, a PzH 2000, a Lynx és a Gidrán harceszközök bemutatóját követően hozzátette, a korszerű eszközök egy részét Magyarországon gyártják, így a védelmi ipar területén is közös gondolkodásra és együttműködésre nyílik tér.

Robert Kalinák szlovák miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter köszöntőjében kiemelte, nem helyes, ha az Európai Unióban csak egy nézőpont létezhet.

Úgy vélte, a konfliktusok meghosszabbítása egyik országnak sem válik hasznára. Békére és nyugalomra van szükség ahhoz, hogy foglalkozni tudjunk a saját országaink fejlesztésével 

– mondta.

Kreml: több tucatnyi külföldi kérelem érkezett Putyin-interjúra

A Kreml az elmúlt napokban többtucatnyi megkeresést kapott a világ nagy médiumaitól, amelyek interjút kívánnak készíteni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte Dmitrij Peszkov államfői szóvivő pénteken újságírókkal.

Peszkov szerint azt követően, hogy nyilvánossá vált: Tucker Carlson amerikai televíziós személyiség elnöki interjúlehetőséget kapott, egyebek között az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Ausztria és Ausztrália médiája részéről érkezett hasonló kérelem Moszkvába. A szóvivő köszönetet mondott a külföldi sajtónak az orosz elnök iránti érdeklődéséért, hozzátéve, hogy "nyilvánvaló okokból" most nem lesz több interjú, de a Kreml – a jövőre való tekintettel – minden kérést szem előtt tart.

Azt mondta, hogy diplomáciai csatornákon keresztül nem érkezett reagálás a Putyin és Carlson közötti beszélgetésre, hozzátéve hogy ilyennel nem is számoltak. Kijelentette, hogy 

a Kreml nem lát "hisztériát és pánikot" az Egyesült Államokban a Putyin-interjú után.

 Hangot adott véleményének, hogy idővel az elnöki interjút nagyon alaposan tanulmányozni fogják.

Szeretnénk, ha minél több olvasó és néző megismerné államfőnk interjúját

 – mondta Peszkov.

CARLSON, Tucker; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz államfő (j) és Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiség üdvözli egymást az interjújuk kezdetén a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én. Putyin az ukrajnai háború 2022. februári kiszélesedése óta először adott interjút nyugati újságírónak 
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool

Közölte, hogy az amerikai újságíró nem egyeztette előre kérdéseit a Kremllel, hozzátéve, hogy az ilyesmi nem is gyakorlat az elnöki apparátusnál.

Milliók nézték meg a Putyinnal készült interjút

Tucker Carlson amerikai idő szerint csütörtök este tette közzé honlapján és több online platformon az orosz vezetővel készített kétórás interjúját. 

Mintegy 11 óra alatt a videó megtekintésének száma az X-en meghaladta a 80 milliót, a YouTube-on pedig a 3,8 milliót. A Kreml honlapja is képpel és szöveggel közzétette az interjút.

Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt államfőjelöltje, az orosz parlament alsóházának alelnöke pénteken felhívást intézett az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) vezetőjéhez, Andrej Lipovhoz, amelyben az X blokkolásának feloldását kéri, tekintettel arra, hogy az exkluzív Putyin-interjú ott jelent meg.

Maga az a tény, hogy egy ilyen interjút tett közzé, azt bizonyítja, hogy az X közösségi hálózat az információterjesztés semlegességéhez tartja magát. És ez a legjobb indok arra, hogy végre feloldják a korábbi Twitter blokkolását Oroszországban

– hangsúlyozta Davankov, pártjának sajtószolgálata szerint.

Úgy látjuk, hogy a tulajdonosváltás után megváltozott a közösségi hálózat politikája. Elon Musk még a nevét is megváltoztatta. Eltávolították az Oroszországban tiltott tartalmak több mint 90 százalékát, megszüntették orosz államférfiak, minisztériumok és szervezetek hivatalos fiókjainak blokkolását. Még a Biztonságos Internet Ligája is támogatta a blokkolás feloldását

– tette hozzá.

A nyugati társadalom hosszú évek óta egy információs buborékban élt, amelyet az egyik borzalmat a másik után felfestve a +szabad+ média módszeresen felfújt, és megfosztotta Oroszországot attól a lehetőségtől, hogy elmagyarázza álláspontját. Most ez a buborék végre kipukkadt

– jelentette ki a TASZSZ-nak nyilatkozva Alekszandr Hinstein, az alsóház tájékoztatáspolitikai bizottságának vezetője.

Vlagyimir Putyin szerint az ukrajnai háború néhány héten belül lezárható lenne

Vlagyimir Putyin szerint a NATO saját tagországainak lakosságát egy "képzeletbeli orosz fenyegetéssel" próbálja megfélemlíteni, és a fegyvertámogatások leállításával a harcok néhány hét alatt befejeződhetnek – az orosz elnök erről Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek adott exkluzív interjúban beszélt, amelyet washingtoni idő szerint csütörtök este hoztak nyilvánosságra az újságíró internetes közösségi oldalán.

Az orosz elnök, aki az ukrajnai háború 2022. februári kiszélesedése óta először adott interjút nyugati újságírónak, kérdésre válaszolva kijelentette: teljes mértékben ki van zárva, hogy országának területi céljai lennének Európában. 

Megállapította, hogy egyetlen esetben tudná elképzelni, hogy orosz katonákat küld Lengyelországba, mégpedig, ha Lengyelország támadást intézne Oroszország ellen. 

Nincsenek érdekeink sem Lengyelországban, sem Lettországban vagy bármely más országban

– fogalmazott az orosz elnök, hozzátéve, hogy a józan ésszel ellentétes lenne valamiféle globális háborúba bocsátkozni.

Egy globális háború a teljes emberiséget a pusztulás szélére vinné – mondta, és úgy vélte, hogy az orosz nukleáris fenyegetéssel a nyugati országok célja, hogy adófizetőik pénzéből annyira meggyengítsék Oroszországot, amennyire csak tudják.

Arra a kérdésre, hogy miért nem keresi meg közvetlenül Joe Bident, hogy megoldást találjanak, azt felelte, hogy nincs mit kidolgozni, és nagyon egyszerű a válasz az ukrajnai rendezésre. Szerinte ha Nyugaton igazán a háború végét akarják elérni, akkor le kell állítani a fegyvertámogatásokat Ukrajnának, és néhány héten belül véget ér a fegyveres konfliktus. Azt követően pedig meg lehet állapodni a feltételekről – fűzte hozzá az orosz politikus.

Felidézte azt is, hogy amikor utoljára beszélt Joe Biden amerikai elnökkel még az ukrajnai katonai műveletek megkezdése előtt, akkor felhívta az amerikai fél figyelmét arra, hogy történelmi léptékű hibát követ el azzal, hogy mindent támogat, ami Ukrajnában zajlik és próbálja Ukrajnát eltávolítani Oroszországtól.

Az ukrajnai támogatás körüli amerikai politikai vitákra reagálva azt a kérdést vetette fel, hogy nem lenne-e jobb az Egyesült Államoknak tárgyalni Oroszországgal, és megállapodást kötni, figyelembe véve a mára kialakult helyzetet, és felismerve azt, hogy Oroszország a végsőkig harcolni fog érdekeiért. Ennek felismerése visszavezetne a "józan észhez", ami Oroszország és érdekeinek tiszteletben tartását jelenti – mutatott rá.

CARLSON, Tucker; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz államfő interjút ad Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én. Putyin az ukrajnai háború 2022. februári kiszélesedése óta először adott interjút nyugati újságírónak. 
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool

A béketárgyalások kilátásaival kapcsolatban az orosz elnök azt mondta, hogy azok magas szintre kerültek korábban, de a nyugati fél úgy döntött, hogy a konfliktust végigviszi a "keserű végkifejletig". Kifogásolta, hogy az ukrán elnök rendeletben tiltott meg minden tárgyalást az orosz féllel. Az orosz elnök hozzátette, tisztában van azzal, hogy az ukrán államfőnek is van egy tervezete a rendezéssel kapcsolatban, de egy megállapodáshoz párbeszédre van szükség.

A mintegy kétórás interjúban szóba került Magyarország is, amellyel kapcsolatban kérdésre válaszolva Vlagyimir Putyin azt mondta: 

soha nem beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel arról, hogy Ukrajna egykor Magyarországhoz tartozó területét visszakaphatná Magyarország.

 Megjegyezte ugyanakkor, bizonyos abban, hogy az Ukrajna területén élő magyarok történelmi hazájukhoz akarnak ismét tartozni.

Az orosz elnök az Ukrajnában zajló háború gyökerei között említette az orosz történelem elmúlt évszázadait is, valamint közvetlen előzményként azt, hogy a Szovjetunió felbomlása idején az orosz vezetés feltételezte, hogy Ukrajnához szoros kapcsolatok fűzik a nyelvi, a családi kapcsolatok miatt, a közös kultúra, történelem és hit miatt, valamint a gazdasági összefonódások miatt, és ezek a tényezők a "jó kapcsolatokat szükségszerűvé" tették.

Felidézte, hogy 1991 után Oroszország azt várta, hogy az úgynevezett civilizált nemzetek családjának tagjává fogadják, de semmi ilyen nem történt. 

Becsaptak minket

 – fogalmazott az orosz elnök, hozzátéve, hogy 

az Egyesült Államok azt ígérte, a NATO nem fog keleti irányba terjeszkedni, de öt bővítési hullám történt azóta. Az orosz elnök szerint országa vezetői próbálták meggyőzni a Nyugatot, kérni, hogy ne tegye ezt.

Azt állította, hogy az Egyesült Államok elvárja más országoktól az engedelmes együttszavazást Ukrajnával kapcsolatban, még akkor is, ha ezt nem szeretnék megtenni. Az országát ért sérelmek fő tényezőjeként szóvá tette a NATO 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján hozott döntést, miszerint a szervezet kapuja nyitva áll Ukrajna és Georgia előtt. Állítása szerint az akkori amerikai vezetés vette rá ennek támogatására a vonakodó Németországot és Franciaországot.

"Kolosszális hibának" nevezte a 2013-ban – állítása szerint nyugati támogatással – kikényszerített ukrajnai hatalomváltást.

Azt állította, hogy az Ukrajnában bekövetkezett politikai változás veszélyt jelentett a Krím-félszigetre, amelyet Oroszország "védelem" alá vett. Szavai szerint Kelet-Ukrajnában, a Donbasz régióban 2014-ben az ukrán fél kezdett háborút légierő és tüzérség bevetésével civilek ellen. 

Ezzel kezdődött 

– magyarázta az orosz elnök a mai ukrajnai háború indulását.

Hibának nevezte, hogy a jelenlegi ukrán vezetés visszautasította a 2014-es minszki megállapodás végrehajtását a békés rendezésről a Donbasz régióban.

Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy amennyiben sikerült volna végrehajtani a minszki megállapodást, akkor a Donbasz területek lassan visszaintegrálódtak volna Ukrajnába.

Arab közvetítéssel jött létre megállapodás újabb fogolycseréről

Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével Ukrajna és Oroszország megállapodott 100-100 hadifogoly kicseréléséről 

– jelentették be pénteken Abu-Dzabiban.

Az orosz védelmi minisztérium a Telegramon közzétett bejegyzésében méltatta az Egyesült Arab Emírségek "humanitárius közvetítését". Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a fogolycserét felügyelő ukrán testület is nagyra értékelte az arab közvetítést.

Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma közölte, hogy idén ez már a harmadik ilyen jellegű erőfeszítése volt Oroszország és Ukrajna között, és felszólította a feleket a diplomáciára, a párbeszédre és a harcok visszaszorítására – jelentette a WAM, az emírségek állami hírügynöksége.

SOJGU, Szergej
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készült képen Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter megbeszélést tart a Zapad (Nyugat) orosz harccsoport előretolt helyőrségén egy ukrajnai helyszínen 2024. február 9-én, amikor az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma bejelentette, hogy közvetítésével Ukrajna és Oroszország újabb 100-100 hadifogoly kicseréléséről állapodott meg. 
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Josep Borrell: el kell magyaráznunk az európaiaknak, mit jelent az, ha az orosz hadsereg az ajtóban áll

A júniusi parlamenti választások előtt el kell magyarázni az európai polgároknak, mit jelentene, ha Ukrajna vereséget szenvedne, és az orosz hadsereg az EU határaihoz lépne – mondta Josep Borrell, az EU vezető diplomatája az EUROEFE-nek február 9-én adott interjújában – írja a a Kyiv Independent.

Brüsszelben attól tartanak, hogy a június 6-9-én esedékes európai parlamenti választásokon komoly eredményt érhetnek el az Ukrajna megsegítésével kapcsolatban szkeptikus szélsőjobboldali pártok.

Az orosz dróntámadások következtében az ukrán katonák mintegy 70 százaléka meghal Donyeck közelében

Ha egy ukrán katona túléli a dróntámadást, akkor általában megpróbál eljutni a legközelebbi védett pozícióba, ezáltal feltárva annak helyét az oroszok felé – írja a TASZSZ.

A "Sparta" egységhez tartozó orosz dróncsapatok naponta legalább 30 támadást hajtanak végre Donyeck közelében, megsemmisítve az ukrán csapatok mintegy 70% -át a frontvonal ezen szakaszán - mondta egy "Lego" hívójelű katona a TASZSZ-nak.

Ukrajna új drónokat fejleszt

Ukrajna pilóta nélküli légi járműveket (UAV) mutatott be a rijádi védelmi világkiállításon – számolt be róla a TASZSZ.

Az Ukrán Védelmi Iparágak Országos Szövetsége (NAUDI) standján bemutatták a Shark és a Mini-Shark többcélú drónokat, a Gor tüzérségi korrekciós UAV-t és egy új Loki drónt.

Megjegyzendő, hogy a Shark akár 240 percig is képes a levegőben maradni, az eszköz maximális repülési sebessége pedig 150 kilométer per óra. A Mini-Shark egy kisebb változat, amely akár 400 gramm hasznos terhet is képes szállítani - írja a Lenta.

Drón elleni védelemmel szerelik fel az orosz légvédelmet

A Ruselectronics készen áll arra, hogy drónok elleni védelemmel lássa el az orosz légvédelmi rakétarendszereket (SAM) – közölte a holding a TASZSZ-szal.

Tisztázták, hogy a Vektorkutató Intézet (SRI) rendelkezik a megfelelő műszaki megoldásokkal. A légvédelmi rendszerek mellett a szervezet készen áll a páncélozott járművek drónok elleni védelemmel való felszerelésére.

A Serp-VS6 drónellenes rendszert a Rostec állami vállalat mutatta be a World Defense Show 2024 nemzetközi fegyverkiállításon, amelyet február 4. és 8. között rendeztek meg Rijádban (Szaúd-Arábia).

Dróntámadás Orjolban

Az orosz hadsereg meghiúsított egy dróntámadást Orjol régiójában. A támadások üzemanyag- és energiakomplexum létesítmények ellen irányultak - közölte a régió kormányzója, Andrej Klicskov a Telegram-csatornáján.

A védelmi minisztérium szerint a légvédelmi rendszerek február 9-én éjjel négy oroszországi régióban 19 ukrán drónt fogtak el és semmisítettek meg.

Ukrajna 10 drónt lőtt le az éjszaka folyamán

Az ukrán légvédelem megsemmisített 10-et abból a 16 Shahed típusú drónból, amelyet Oroszország a megszállt Krímből és az Oroszország területén lévő Csauda-foktól indított - jelentette a légierő február 9-én.

19 drón támadott meg több orosz régiót

Az orosz légvédelmi rendszerek 19 ukrán drónt fogtak el és semmisítettek meg – számolt be az orosz védelmi minisztérium.

A védelmi osztály szerint a drónok egyszerre próbálták megtámadni Oroszország több régióját - a Kurszk, Brjanszk és Orjol régiókat, valamint a Krasznodari területet.

Ecuadori fegyverek Ukrajnába

Ecuador mérlegeli, hogy régi orosz katonai felszerelését az Egyesült Államokba küldje, hogy az onnan Ukrajnába kerülhessen. A tervek szerint Ecuador hat orosz katonai helikoptert, nagy hatótávolságú rakétavetőket és légvédelmi rendszereket küldene az Egyesült Államokba. Cserébe Ecuador modern fegyvereket kap, hogy szembeszálljon a kábítószerbandákkal.

Putyin: néhány héten belül véget érhetne az orosz–ukrán háború

Éjfél óta elérhető és megtekinthető az interjú, amelyre a világ várt. Tucker Carlson amerikai véleményvezér több mint két órán át beszélgetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – ismerteti a Magyar Nemzet.

Tucker Carlson Vlagyimir Putyinnal készített interjúja elején az orosz elnök hosszú történelmi eszmefuttatásba kezdett az orosz államiság kezdeteiről és az ukránok múltjáról, valamint arról, hogy korábban olyan területeket is Ukrajnához csatoltak, amelyek soha nem tartoztak hozzá, többek között korábbi magyar és román területeket is.

Ebben az értelemben tehát minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük, hogy Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akaratából alakítottak ki

− szögezte le az orosz elnök.

Putyin beszélt arról is, hogy a Nyugat jobban fél az erős Kínától, mint az erős Oroszországtól, mert Oroszország 150 millió embert jelent, Kína pedig másfél milliárd lakosú, és a gazdasága ugrásszerűen, évente 5 százalékkal növekszik.

Elmondta azt is, hogy a Szovjetunió összeomlása utáni időszakban Oroszország hiába várta, hogy befogadják a „civilizált nemzetek közé”.

Átvertek minket

− szögezte le, az Egyesült Államokra célozva.

A beszélgetés egy részében Magyarországot is szóba hozták.

Mondta már Orbán Viktornak, hogy megkaphatja Ukrajna egy részét?

− tette fel a kérdést az amerikai konzervatív véleményvezér.

Soha. Soha nem mondtam neki. Egyetlen egyszer sem. Még csak nem is beszélgettünk erről

− szögezte le Putyin, hozzátéve:

De valójában biztosan tudom, hogy az ott élő magyarok vissza akartak jutni a történelmi földjükre.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható.

Hillary Clinton megszólalt Ukrajna támogatásáról

Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyek megszüntetése az Egyesült Államok vezető szerepének megszakítását és a NATO szétesését jelentené. New Yorkban beszélt egy összejövetelen, hogy feltérképezze Ukrajna jövőjét a két évnyi háború után. "Az, hogy hogyan reagálunk vagy nem válaszolunk, mérhetetlenül befolyásolja a 21. századi globális rend állapotát " – mondta Clinton.

Áttörés az amerikai szenátusban

Az Egyesült Államok szenátusa csütörtökön ismét előterjesztette az Ukrajnának és Izraelnek szánt háborús segélycsomagot, egy nappal azután, hogy megakadt az az intézkedéscsomag, amelyik szigorú új határkorlátozásokat párosított volna Ukrajna, Izrael és más amerikai szövetségesek biztonsági támogatásával.

A szenátus csütörtökön 67:32 arányban támogatólag szavazott a 95 milliárd dolláros sürgősségi segélyről szóló törvényjavaslat tárgyalásának megkezdéséről.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. február 8-án az ukrán-magyar határszakaszon 4006 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4593 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Újabb fogolycsere történt

Napi videójában az ukrán elnök beszámolt arról, hogy csütörtökön újabb fogolycsere történt. Ezúttal száz ukrán katonát engedtek szabadon az oroszok, többségük még Mariupolnál, az Azovstal acélmű védőjeként került fogságba. 

Volodimir Zelenszkij arról nem beszélt, hogy hány orosz foglyot engedtek el, de kiemelte Szaúd-Arábia fontos szerepét a fogolycserében.

Ez történt csütörtökön:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában