Trükköző Európai Bizottság

2022.11.24. 15:43

A kormány szerint jönni fognak az uniós pénzek, nincs változás a menetrendben

Az Európai Parlament megnyugtatása miatt adta el kemény fellépésként a semmit a Bizottság tegnap, valójában azonban a Magyarországnak járó uniós forrásokkal kapcsolatos menetrend nem változott - derül ki a Mandiner.hu cikkéből.

Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2019-ben

Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Fotós: Szecsődi Balázs

Több európai napilap is megírta a hazai uniós pénzek brüsszeli jóváhagyásáról szóló értesüléseket, ahogy mi is hírt adtunk róla. Mint most kiderült, 

a lapok "nevét megnevezni nem kívánó biztos belső forrása" valójában Ursula von der Leyen bizottsági elnök kabinetfőnöke volt, aki háttérbeszélgetésen szivárogtatta ki a sajtónak a Bizottság terveit anélkül, hogy erről a magyar felet bármilyen módon tájékoztatta volna 

– olvasható a Mandiner.hu cikkében. 

Mint Navracsics Tibor mai megszólalásából kiderült, a magyar kormány tájékoztatást erről továbbra sem kapott annak ellenére sem, hogy a tárgyalások alatt a Bizottság és a magyar fél szorosan egyeztette a kommunikációját, a kormány kifejezetten több adatot, dokumentumot szeretett volna nyilvánosságra hozni, mint amennyit Brüsszel engedett.

Ez lehet a brüsszeli terv

A kiszivárgott bizottsági terv tartalma a Mandiner szerint a következő: Magyarország szerintük nem teljesítette teljes mértékben a jogállamisági eljárás keretében tett 17 vállalását, ezért a szeptember 18-án tett javaslatát, mellyel három operatív program forrásainak 65 százalékát (összesen 7,5 milliárd eurót) a vállalások teljesüléséig felfüggesztené, a Bizottság fenntartja és az Európai Tanács elé viszi, a jogállamisági eljárást hazánk ellen nem szünteti meg a feltételek teljesüléséig. Elfogadja ugyanakkor a Bizottság a magyar helyreállítási tervet (ez az RRF-pénzek kifizetésének feltétele) és az operatív programokat (ezek alapján fizetik ki a 2021-2027-es hétéves költségvetésből a kohéziós forrásokat, ez a hagyományos értelemben vett „uniós pénz”). Így Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter hivatalba lépésekor tett ígérete, mely szerint 

év végéig aláírják a megállapodást a helyreállítási tervről és az operatív programokról is, teljesül – viszont a jogállamisági eljárás nem zárul le.

Fontos információ, hogy a megállapodások aláírásával a Bizottság kötelezettséget vállal a helyreállítási alap és a hétéves költségvetés forrásainak kifizetésére – ez annak ellenére is nagy eredmény, hogy a pénzek csak jövőre érkeznek.

Navracsics: nincs változás a menetrendben

Mint írják, Navracsics miniszter értékelése szerint ez a bizottsági javaslat azt jelenti, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság által júniusban meghatározott menetrend hiánytalanul megvalósul: 

év végéig megtörténik a két megállapodás aláírása, a források folyósítása pedig a vállalások teljesítésének ütemében történik. 

A 17 magyar vállalás között szerepelnek olyanok, amelyek határideje idén decemberben, esetleg 2023 márciusában jár le. Így az, amit a Bizottság mond, hogy Magyarország nem teljesítette hiánytalanul minden vállalását, evidencia, hiszen számos vállalás esetében le sem járt még a megállapodásban szereplő határidő, ezek a vállalások így természetesen még nem is teljesülhettek.

Gyakorlati változást tehát a Bizottság tegnapi javaslata nem jelent a magyar kormány terveihez képest: 

ahogy a vállalások a bennük szereplő határidőkre teljesülnek, érkeznek a pénzek is, melyekhez a megállapodásokat december végéig aláírják. 

A változás Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint pusztán kommunikációs, és az Európai Parlament elmúlt hetekben zajló nyomásgyakorlásának köszönhető: a 17 magyar vállalás 2022 végén túlnyúló határidői amúgy is a helyreállítási terv végrehajtásának mérföldköveit képezték volna.

Kommunikációs trükk a látszólagos keménykedés a Bizottság részéről

Mint a Mandiner írja, a mérföldkövek maradnak is ugyanazok, csak a vállalások teljesítéséig nem szűnik meg a jogállamisági eljárás sem annak érdekében, hogy az Európai Parlament ne buktassa meg Magyarországgal szembeni engedékenysége miatt az Európai Bizottságot. Így a gyerek marad ugyanaz, csak a neve változik. 

További vállalásokat a kormány nem tett, a sajtóban megjelenő, 17-nél magasabb vállalásszám annak következménye, hogy a 17 eredeti vállalásba számos alfejezet tartozik, ízlés kérdése, hogy ezeket ki hogyan számolja össze.

A Brüsszel kommunikációjában esetlegesen felmerülő kritikák a magyar vállalások teljesítése kapcsán – így például az, hogy a Bizottság német lapok információi szerint nem elégedett Holbusz Tímea, az Integritás Hatóság alelnökének személyével, akit posztjára egyébként a Bizottsággal egyeztetett módon választottak ki, s a kormánynak nem volt rá befolyása – legfeljebb mondvacsináltak lehetnek annak érdekében, hogy a jogállamisági eljárás fenntartását valamivel magyarázzák.

A Mandiner teljes cikkét ITT olvashatja el

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában