Kapcsolatfelvétel

2022.06.22. 20:37

Csupán az Ökumenikus Segélyszervezet segítene Afganisztánban a földrengés után

Az országot megrázó természeti csapás legalább ezer életet követelt, és további ezerötszázan sérültek meg, de nincsenek hivatásos mentők.

– Nincsenek hivatásos mentők, csak a szomszédos városokból és falvakból jöttek segíteni a mentésben. Én reggel érkeztem, és magam is már negyven holttestet találtam. A többségük fiatal, gyerekek. Van egy kórház, de képtelen megbirkózni a helyzettel. Nincs meg rá a kapacitása – panaszolta sírva a BBC brit közszolgálati csatornának egy földműves az afganisztáni földrengés után. 

Bármelyik utcába is lépsz, az emberek szeretteik elvesztését gyászolják. A házak romokban vannak 

– számolt be róla egy helyi újságíró is. Szavaik egybecsengenek a tálib tisztségviselők tájékoztatásával, miszerint az országot megrázó természeti csapás legalább ezer életet követelt, és további ezerötszázan sérültek meg – ráadásul félő, hogy az áldozatok száma tovább emelkedik majd - írja a Magyar Nemzet.

A Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet szerint erős, 6,1 magnitúdójú földrengést jelentettek az Afganisztán keleti részén fekvő Paktika tartományból, melynek epicentruma a Kabultól mintegy 150 kilométerre délre található, szomszédos Hoszt városának közelében, 51 kilométeres mélységben volt. 

A földmozgások hajnali fél kettő körül kezdődtek, amikor az emberek már aludtak, így a legtöbbeket a négy fal között, ágyában érte a katasztrófa. Afganisztánban nem ritkák az erős földrengések, de ez az elmúlt húsz év legpusztítóbb katasztrófája lehet. Az ENSZ jelentése szerint az elmúlt évtizedben több mint hétezren váltak a földmozgások áldozatává. Legutóbb januárban egy 4,9-es és egy 5,3-es magnitúdójú földrengés rázta meg a nyugati országrészt, 22 életet követelve. Mint arra a BBC is emlékeztetett, ennek ellenére a folyamatos fegyveres konfliktusok miatt az ország nem sokat tudott tenni, hogy felkészüljön a különféle természeti csapásokra, a katasztrófavédelmi szervek már a tavalyi tálib hatalomátvétel előtt sem rendelkeztek a megfelelő erőforrásokkal.

Afganisztán új urai tegnap a nemzetközi közösséghez fordultak segítségért, ezt azonban nehezíti, hogy a legtöbb országnak nincsenek diplomáciai kapcsolatai a tálibokkal, és a segélyszervezetek többsége is kivonult. Az ENSZ és az Európai Unió viszont máris közölték, vizsgálják a támogatás lehetőségeit. 

Az Ökumenikus Segélyszervezet a laphoz eljuttatott közleményében szintén arról tájékoztatott, hogy Mazar-i-Sarif-i irodájuk felvette a kapcsolatot az afgán katasztrófavédelemmel, hogyan tudnának segíteni.

 Zajlanak az egyeztetések a károk mértékéről, illetve a segítségnyújtás módjáról – írták. A magyar segélyszervezet 2001 óta végez humanitárius és fejlesztési tevékenységet Afganisztánban, melyet a tálib hatalomátvétel idején is csak rövid időre függesztettek fel, majd nem sokkal később újraindítottak.

 

Borítókép: Sebesültek a kelet-afganisztáni Paktika tartományban 2022. június 22-én, miután 6,1-es erősségű földrengés volt a térségben. (Fotó: MTI/AP/Bahtar Hírügynökség)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a nool.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában